IV. Fejezet - Ő más...

751 45 3
                                    

-Szóval akkor téged ez nem zavar? - Néztem rá sóhajtva.

-Miért zavarna? - Mosolygott. - De azért azt leszögezném, hogy maximum egy hónapot várok rád. - Nevetett a szemembe nézve.

-Hahaha. - Nevettem erőltetetten. - De kedves vagy.. - Forgattam meg szemeim.

-Na jó, legyen másfél! - Mosolyogva puszilta meg ajkaim majd leült az ágyamra és engem nézett.

-Kíváncsi leszek, hogy kivárod-e. - Nevettem halkan.

-Szóval akkor másfél hónap? - Mosolygott. - De azért lehet petting meg ilyenek nem? - Mosolygott féloldalasan.

-Majd a második randitól, ha nagyon jól érzem majd magam! - Nevetve ültem le mellé majd eldőltem az ágyon, ő is eldőlt így szemben voltunk egymással.

-Akkor még ma kell egy második randi! - Nevetett és a hajamat simogatta.

-El kell telnie 24 órának! - Nevetve húzódtam hozzá közelebb.

-Ez egy ilyen női íratlan szabály? - Ölelt magához, a hajamat kezdte csavargatni.

-Igen! - Hunytam le szemeim és a pólóját szaglásztam, olyan jó illata volt.

-Esküszöm veled még a semmittevés is tökéletes! - Mondta halkan és a hajam szaglászta.

-El is álmosodtam! - Ásítottam egyet nevetve, magunkra húztam a takarót amit Laci megigazított majd a hátára feküdt így én a mellkasán tudtam elhelyezkedni. A vállamat simogatta és halkan dúdolt, nem sokkal később el is nyomott az álom.

***

Amikor felébredtem Laci még mindig ölelt engem de ő még aludt, óvatosan kimásztam karjai közül és kiosontam a szobámból. Eléggé besötétedett már, mikor a konyhába mentem Lili és Maja a tévén néztek filmet.

-Na mizu, csajszi? - Mosolygott rám Lili.

-Volt szex? - Nevetett Maja.

-Beszélgettünk aztán elaludtunk. - Néztem rájuk és kinyitottam a hűtőt, nagyot sóhajtottam mert alig volt itthon kaja.

-Nem szexeltetek? - Vonta fel a szemöldökét meglepődve. Igazából csak Laci tudja, hogy még szűz vagyok.

-Nem, nincs itthon semmi kaja. - Néztem rájuk sóhajtva.

-Ja, láttuk mi is. - Nevetett Lili. - Lusták voltunk lemenni a boltba.

-Oké, akkor lemegyek amíg Laci alszik. - Sóhajtva mentem a szobámba, hogy felvegyek valami normális ruhát. - Szia! - Mosolyogtam ahogy Laci kómásan ült az ágyamon és a szemeit dörzsölte, ásítva nézett körbe.

-Szia, bébi! - Húzott magához és átölelt, a tarkóját simogattam mosolyogva.

-Nincs itthon semmi kaja szóval le kell mennem a boltba. - Sóhajtottam.

-Nekem mennem kell.. - Nézett fel rám. - Így is baromira elaludtam, stúdiózunk ma Brunoval.

-Oh. - Sóhajtottam nagyot. - Oké. - Mondtam halkan.

-De holnap találkozhatunk újra! - Mosolygott és felvette a cipőjét.

-Holnap dolgozom. - Néztem rá, összeráncolt szemöldökkel nézett rám.

-Azt hittem ezt megbeszéltük. - Tette zsebre a telefonját.

-Mit? - Néztem rá kíváncsian, közben kimentünk a szobámból.

-Hogy nem csinálod többet. - Nevetve ment az előtérbe. - Helló csajok. - Nézett Majáékra.

-Mit nem csinálsz többet? - Kérdezte Lili kíváncsian.

-Nem beszéltünk ilyet.. - Néztem Lacira, egy kissé tördeltem az ujjaimat mert elég rosszallóan nézett rám.

-De mondtam, hogyha együtt leszünk akkor nem akarom, hogy táncolgass. - Nézett a szemembe.

-Akkor most együtt vagytok? - Kérdezte Maja, leintettem őt.

-Együtt vagyunk vagy mi? - Nevettem halkan.

-Akkor legyünk együtt. - Mosolygott és lehajolt hozzám, megcsókolt. - Mondj fel a klubban, bébi! - Mondta majd kiment az ajtón, pislogva néztem magam után majd a lányokra.

-Szóhoz sem jutok.. - Nevetett Lili, Maja vigyorogva nézett rám.

-Akkor most együtt vagy Lacival. - Mosolygott Maja, bólintottam egyet.

-Ezek szerint igen. - Nevettem és oda mentem hozzájuk, leültem melléjük. - De nem korai ez? - Néztem Majára. - Egy napja ismerjük egymást, egy kicsit fura ez nekem..

-Szerintem az a korai, hogy felmondj.. - Nézett rám Maja. - Ne hagyd magad, szereted amit csinálsz..

-Igen, de kifog akadni.. - Sóhajtottam.

-Szerintem se mondj fel. - Mondta Lili. - Szerintem is gyors lépés volt ez.

Maja bólogatott, sóhajtva néztem velük a tévét egy ideig. Nem értem mi történik.

* Laci szemszöge *

Lehet, hogy egy kicsit elhamarkodtam a dolgokat de akkor sem akarom, hogy más lássa Rebekát. Mindenesetre nagyon jó volt vele tölteni a napot, még ha aludtunk is. Nagyon régen aludtam már ilyen nyugodtan és ennyit egybe.

-Csáó. - Mondtam mikor bementem a stúdióba, Bruno a gépnél ült, Milo a kanapén feküdve telefonozott.

-Na szevasz, csajozó gép! - Nevetett Bruno és lepacsiztunk egymással, kissé felvontam szemöldököm mert nem mondtam senkinek, hogy Rebivel leszek.

-Nem is tudtam, hogy ilyen romantikus vagy, hogy a Budai várba randizgatsz. - Nevetett Milo.

-Lemaradtam valamiről? - Nevettem. - Ti honnan tudtok erről?

-Tele van vele az insta. - Nézett rám Bruno. - Nem nézted?

-Mással volt elfoglalva, a fiú. - Nevetett Milo, elővettem a telefonomat és beléptem az instámba. Szokás szerint ezernyi értesítésem volt, beléptem a megjelölésekbe és egy csomó kép volt rólam és Rebiről a kávézóban.

-Baszki. - Sóhajtottam és felmentem Rebi instájára, reggel még csak ezer valamennyi követője volt, most viszont majdnem háromezer van neki.

-Mi a gond ezzel, tesó? - Kérdezte Milo.

-Az, hogy magánélet. - Néztem a rá. - Gecire nem tartozik senkire, hogy mi van velem a magánéletemben..

-Ugyan már, rólam is ezernyi kép van. - Mondta Bruno. - Kivédhetetlen..

-Ahj, így el van baszva az egész. - Dörzsöltem meg az arcomat. - Rebeka ezernyi üzenetet fog kapni kis tíz évesektől, nem fogják békén hagyni. - Sóhajtottam.

-Sára is kap egy csomó ilyen üzenetet, nem hatja meg. - Vont vállat Bruno.

-De Rebi más meg tudod, hogy én amúgy sem osztok meg semmit. - Vettem ki egy szál cigit a dobozból és rágyújtottam, kinyitottam az ablakot bukóra és oda álltam mellé.

-Hát, most ez kibukott. - Nevetett Bruno. - Na és vele voltál ma is?

-Ja. - Fújtam ki a füstöt, igazából nekik sem akarok róla beszélni.

-Nem vagy túl bő beszédű erről a csajról. - Mondta Milo. - Máskor meg tök részletesen meséled el a csajokat. - Nevetett.

-De ő más, már mondtam. - Néztem rájuk.

-Juuuj, csak nem szerelmes az én barátom? - Nevetett Bruno, csak erőltetetten rá mosolyogtam de nem mondtam semmit.

JÓ KISLÁNY || Spacc FF. || SZÜNETELWhere stories live. Discover now