Mosolyogva kisimítja kócos barna hajamat a szememből, és fülem mögé tűri. Kicsit lehajol, a tenyerét az arcomra simítja, a másik kezével pedig kicsit felszegi az állam, hogy körülbelül egy szintben legyünk. A lány a számra tapasztotta ajkait. Olyan érzésem volt, mintha melegség folyna szét a testemben mikor elváltunk egymástól. Pihegve néztünk egymás szemébe. Én az ő fekete, ő meg az én barna íriszembe fúrja a szemét. Mikor megunjuk,- vagyis inkább csinálnánk mint- a szemezést, újra megcsókoljuk egymást.
Már ezerszer elképzeltem ezt a pillamatot. Csak egyszer sem voltam tolószékben.
YOU ARE READING
Atlaszlepke Helsinkiben
Short StoryKis,- talán egy két perces- novellák, versek, melyek megfűszerezik a napodat- vagy nem. Többségben reménytelenül szerelmes, furcsa, undorítóan édes happy end-ek vannak, de akadnak véres, gyilkolászós történetek is. Talán besúvasztok pár béna verset...
