Otthon

15 0 0
                                    

Lassan kivezetsz az épületből, miközben sietve leveszed magadról hófehér inged, és rám adod. Hálásan belebújok, kicsit nagy rám, de ennek most kifejezetten örülök.

Lassan lépkedünk egymás mellett kéz a kézbe. Nem szólunk egymáshoz, ez mégsem kellemetlen. Hazaérve leülünk a franciaágyra, hozzád bújok, és ahogy átkarolsz, újra előtör belőlem a zokogás. Te szüntelen simogatod a hátamat, közben megnyugtató szavakat duruzsolsz fülembe, ujjainkat automatikusan összekulcsoljuk, amiről érzem, hogy szép lassan megnyugszok. Még így ülünk egymáshoz bújva kicsit, amikor felállsz, és egy üveg vörösborral térsz vissza, letetted, majd hozol hozzá két boros poharat is. Először nekem öntesz, majd magadnak is egy keveset. Az egyik poharat átnyújtod, és miközben kezünk összeér, hálásan rád mosolygok.

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Apr 01 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

Lángoló érzelmek Where stories live. Discover now