Tükör előtt állva
Néz rám az idegen.
A mosolya kába,
Szeme csillog hidegen.
Felemelem kezem,
Felemeli ő is.
A síkra teszem tenyerem,
Ugyanezt teszi ő is.
Percek telnek némán,
Csak bámuljuk egymást.
Megmozdul a két száj,
Kiszalad rajtuk egy s más.
Az ötleteket újra átfutom,
Ki lehet ez a hasonmás.
De a választ már tudom:
Valaki más.
2010.06.22.
YOU ARE READING
Emlékezem - 2009-2013
PoetryMint emberi lények, az emlékek fontosak számukra, függetlenül attól, hogy jók vagy rosszak-e. Tanítanak, elszomorítanak vagy épp örömet okoznak. Az én esetemben számos érzelem- vagy emlékdarabka verses formát vesz fel. Tehát vigyázz! Nem kizárt, ho...
