"I don't want a world,I want you"

Prológus

ALEC

2016.Augusztus 31.(Nem fogom azt írni,hogy kedves naplóm!)

Rákellett jöjjek,hogy az anyámnak hülye ötletei vannak.Például itt van ez a napló dolog.Nem értem!Ma reggel felkeltünk a tesóimmal,erre megjelenik az anyám három naplóval és a kezünkbe nyomja mondván:"Jót fog tenni nektek ha kiírjátok magatokból,amit éreztek.És,ha felnőtt korotokba vissza nézitek,biztos sokat fogtok rajta nevetni".Min?Az én szánalmas életemen,amiben semmi sem történik?Haha.A fogadott öcsémmel,Jace-szel csak egymásra néztünk amolyan "Mi a fene?"képpel.Isabelle,a húgom,ujjongva ugrálta körül anyát,majd megölelte.Hát...kétségkívül lány.A 9 éves kisöcsém,Max,bezzeg megúszta.A kis mázlista!Én már akkor eldöntöttem,hogy biztos nem nyitom ki ezt a barna valamit(Izzy lilát,míg Jace feketét kapott).Most sokan azon tűnődnének,akkor miért írok?Bármennyire is elakartam ezt az írás dolgot kerülni,megjelent Clary Fray vörös loboncával és áhítatos zöld szemével,amivel valamilyen különös módon,megbabonázza fogadott testvéremet.Igen.Jace és Clary járnak.A nyár elején találkoztak,amikor is a tesóim rábeszéltek,hogy menjünk el strandra.Semmi kedvem nem volt hozzá.A strand olyan koszos.Az emberek belehugyoznak!Na de,folytatom.Szóval,úgy döntöttünk veszünk fagyit.Jó,bevallom,az nekem is jól jött,mert nagyon meleg volt.Visszaakartunk menni a pokrócunkhoz amikor is Jace tök ügyesen lefagyizta az arra menő lányt.Először kiabáltak egymással,aztán az öcsém meghívta őt egy hideg vízre.Így ketten maradtunk Izzy-vel.Nem azzal volt a baj,szeretem a húgomat,csak...túlságosan rosszul esett,hogy Jace inkább azzal a lánnyal van,mint velem.Az én karomat kellett volna simogatnia!Izzy persze egész végig vígasztalt,de én csak morogtam,hogy semmi bajom.És akkor most jönnének az utálkozások,hogy:"Fúj,ez szerelmes a fogadott tesójába és a tetejébe még meleg is!".Beismerem,amikor örökbe fogadtuk ő 10 volt,én 12,akkor még nem gondoltom,hogy fogok tudni valaki iránt így érezni.Főleg nem egy fiú iránt!A mai napot azzal töltötte a két gerlice,hogy az orrom előtt smaciznak.Természetesen hugicám tudja az érzéseimet a szöszi iránt,ezért megkérte őket,hogy máshol falják fel egymást.Nem én találtam ki,tényleg ezt mondta!Hálásan pillantottam rá.Kacsintott.Unatkozással telt a nap további része.Most éppen kint ülök a Central Park egy eldugottabb részlegében és írok a naplómba,amiről sosem gondotlam,hogy lesz.Szánalmas.Lassan hazamegyek,ugyanis holnap suli,kezdődik a végzős évem és újra láthatom idegesítő osztálytársaim,szintén idegesítő arcát.

Amúgy csakhogy a szerző ne maradjon ismeretlen: Alec Lightwood vagyok,17 éves(nemsokára 18),fekete hajú,kék szemű.Elég ennyi információ.Bye.

Magnus

Nehéz döntés előtt állok.Vagyis hát...igazság szerint a szekrényem előtt,struccos alsóban és azon gondolkozom,a mai napra mi lenne a megfelelő öltözék.Ma van az utolsó nyári nap és a barátnőmmel eldöntöttük,hogy elmegyünk sétálni a Central Parkba.De előtte ebédelünk meg olyanokat csinálunk amiket a szerelmesek szoktak.Nem akarok nyafogni,de néha úgy érzem,több dolgot viszek bele a kapcsolatunkba,mint Camille.Ami szerintem ciki,hiszen nem a fiúnak kéne romantikusabbnak lennie,szerény véleményem szerint.Megrázom a fejem erre a gondolatra és kikapok egy fekete pólót,amin az "EGY MILLIÓ DOLLÁR"írás tündököl.Szó szerint,mivel csillámmal van rá írva.Tudom,hogy Camille nem nagyon szereti az öltözékemet,ezért próbálom visszafogni magam.Akár hiszitek,akár nem,ez a póló a legvisszafogottabb.Találtam még egy arany térdig érő nadrágot,aztán felvettem ezeket.Bementem a fürdőszobába és fogat mostam.Fekete hajamat felzseléztem(á,ma nem festem be).Megfogtam a smink készletem és egy nagyon pici fekete vonalat húztam a szememnél.Többet nem csináltam vele,csakhogy Camille ne veszekedjen.Sóhajtottam.A körmömet kivételesen hagytam az eredeti színén és csillámot se használtam.Hacsak a pólómon levő írásjelek nem számítanak annak.És ha ezek után még valaki kételkedik,csak úgy szólok: Igen,FIÚ vagyok!Lesiettem a lépcsőn és kutatgattam a cipőim között.A papucsaim kilőve,mivel mindegyik tiszta arany és csillám.Szóval,maradt a bakancs.De az enyém nem lesz jó.Szerencsére apával ugyanakkora lábunk van.Megvan!Undorodva felhúztam.Hogy ez milyen ocsmány!Szürke.Semmi dísz.Csakis szürke.Bár mondjuk azért kicsit örültem,hogy ezt nem vittem be apának.Hogy hova?Kérlek szépen édesapám börtönben van gyilkolásért.Nem akarok bemenni hozzá.Én egy gyilkossal nem tárgyalok.Anya pedig....anya már nincs velünk.A születésemkor meghalt.Ezért apa sokat vert.Mindig azt mondta,az én hibám.Jaj,ne,ne,ne!Én vagyok Magnus Bane!Nem sírhatok egy ilyen ember miatt.Nyeld vissza a könnyeidet!Ebben a pillanatban csengettek.Kihúztam magam,köhintettem,majd a legmagabiztosabb vigyoromat öltöttem fel.De amint kinyitottam az ajtót,az arcomra fagyott.Nem csak szerelmem,de Catarina,Raphael és Ragnor is ott álltak az ajtóban.A két srác felfogta,hogy milyen kínos ez nekem,ezért majdnem megfulladtak,mivel bent tartották nevetésüket.Catarina bocsánatkérően nézett rám.Camille pedig csak mosolygott.

-Szia szívem.Mehetünk?-Kérdezte.Bólintottam.Így kezdetét vette a randi.Egy "gyönyörű"ötös randi.

Összesen két órát voltunk el.Elmentünk a Vidámparkba,ahol Camille,Ragnor és Raphael nagyon jól érezte magát.Catarina-val megráztuk a fejünket.Majd este ugyanúgy öten indulhattunk a Central Park-ba.A többiek sokat beszélgettek,de én inkább nézelődtem.Nem volt mit,csak úgy.

-Nézzétek!Ott az a srác,aki mindig szakadt pólóban jár.-Nevetett fel a barátnőm.Odakaptam a fejem,amerre mutatott.Alec Lightwood ült egy nagy fa alatt és valamibe nagyon nagy koncentrációval írkált.Azt megkell mondjam, a ruházata tényleg fertlemes,de szerintem kedves srác.Kár,hogy olyan zárkózott.Szívesen megismerném.