"I don't want a world,I want you"

15."Boldog Születésnapot,Alexander"

ALEC

2016.Szeptember 20.Szombat                               Naplóm!

A hét csigalassúsággal telt el.Mintha az élet direkt kiakarna velem szúrni.Matek doga,Föci témazáró,Spanyol felelés,Fizika röpi,Kémiai kísérlet bemutatás.Az is beletett a dologba,hogy nem mertem odamenni Magnus-hoz bocsánatot kérni.Bármikor próbáltam közelebb kerülni hozzá,felvettem a nyulcipőm és inkább elindultam a másik irányba.Titi.Na igen.Nem akartam olyan bunkó nem tudom mi lenni,aki az egyik nap azt kéri,legyen a barátnője,másik nap pedig kidobja.Így egész héten úgy tettünk,mintha együttjárnánk.Csakhogy ezzel mégjobban elszúrtam mindent,ha ennél lehet rosszabb.Magnus láthatólag feladta,nem szólt hozzám,még a közelembe se nézett.Tudhattam volna,hogy ez az egész rossz ötlet.Ő nem tartozik azok közé a srácok közé,aki jelenetet rendez vagy ordítozik.Ha valami nem úgy van,ahogy ő képzelte,elfogadja.Mondanám azt,hogy harcolnia kéne értem,de tudom,eddig is azt csinálta,s mivel én olyan barom voltam,elutasítottam,nem kerestem a társaságát...rájött,ezt a harcot elvesztette.Pedig nem.Az egész az én hibám.Félek ebből az egészből már nem lesz semmi.Mérges vagyok magamra,amiért őt hibáztattam a történtekért,sőt,még a húgomat is belekevertem az ügybe.Rossz bátyj,de legfőbbképpen rossz ember vagyok.Rémálmaim vannak.Például ma azt álmondtam,hogy én,Titi és Magnus elmegyünk piknikezni.Minden jól alakult.Ettünk,ittunk,nevettünk.Egyszer csak felbukkant Camille,az égbolt besötétedett,eleredt az eső.Ahogy elvigyorodott,kibukkantak cápa fogai.Megharapta a saját kezét,majd megitatta két társammal a belőle folyó vért, meghaltak.A szőke lány csak gonoszul nevetett és nemigen akarta abbahagyni.Előhúztam a zsebemből(!)egy kardot,készen álltam arra,hogy leszúrjam,de egy dinó leherapta a fejem.ÖÖÖ...igen,elég fura álom volt,nem tagadom.Aztán felébredtem.Most itt ülök az ágyamban,a takaróm a földön terpeszkedik,s csak nézek ki a fejemből.Gondolkozok.Úgy érzem ma valamilyen különleges nap van,de nem jut eszembe miért az.Megvontam a vállam,majd felálltam,az ablakhoz léptem.Az idő sem kedvezett nekem.Szakadt az eső,villámlott az ég.Olyan volt,mintha este lenne a sötét égbolt miatt.Néhány ember fejvesztve rohant hazafelé,vagy legalább egy menedéket kerestek.Láttam egy 13 körüli kissrácot,akit nem érdekelt az idő.Tök nyugodtan sétálgatott,láthatólag nem sietett sehová.Nem tudom miért,de elmosolyodtam.Kicsit magamra emlékeztett.Szürke pulcsiját szorosan összefogta magán(eszébe nem jutott becipzározni),kapucnia a fején csücsült.Kilátszott fekete fürtjein esőcseppek hullottak.Kék farmerja koszos volt,gondolom a foci miatt.Ezt onnan gondolom,hogy a szabad kezével,amivel nem a pulóverével foglalatoskodott,egy labdát hordott.Belelépett egy tócsába.Megállt egy ház előtt.Egy nő nyitotta ki az ajtót,feltételezem ő az anyukája.Nem volt mérges.Aggódva s nem törődve azzal,hogy a fiú vizes megölelte,majd betessékelte a házba.Megjelent előttem a fiú arca,rámkacsintott.Mire pislogtam se a fiú,se az anyuka,még a ház sem volt ott.Ahogy belémmart a felismerés,hátra botladoztam,majd visszaültem az ágyamra.Az a kissrác én voltam.Emlékszem arra a napra.Az apámnak elege volt abból,hogy nem sportolok semmit,így,hogy példát vegyek Jace-ről,beiratott focizni.Minden jól ment,még valamennyire élveztem is,míg elnem eredt az eső.Folytattuk a játékot.Nekem passzolták a labdát.Futottam,futottam és futottam.Egyszercsak ráestem a térdemre,a nadrágom csupa sár lett.Az ellenfél elszedte előlem a labdát,rúgott egy gólt,ezzel megnyerve csapatának a meccset.Míg ők örvendeztek,a csapatom mérgelődött,csúnya szavakkal illettek.Még a kis Andy Cruise is,aki akkor csak nyolc éves volt!Feladtam.Összeszedtem a cuccaimat,ami azt a focilabdát jelentette és hazaindultam.Nem sírtam,nem voltam az a síros gyerek.Elvileg amikor megszülettem,akkor sem sírtam,ellentétben a húgommal,aki leüvöltötte az orvos parókáját.Anyukám nem volt mérges,csak aggódott amiért eláztam és fürdésre parancsolt.Viszont apa...sosem láttam olyan csalódottnak,mint akkor.Le is szidott.Azt hajtogatta,hogy Jace mégcsak tizenegy éves és mégis jobb a fociban meg a sportban,mint én.Persze fogadott testvérem nem nevetett ki,nem dicsekedett,csak egy "sajnálom"nézéssel illetett meg.Halványan rámosolyogtam,majd úgy tettem,ahogy anya mondta.Vizet engedtem a kádba,majd beleültem.Azon a hétvégén apa nem szólt hozzám.Úgy tett,mintha nem léteznék.Anyunak ez láthatólag nem tetszett,de nem tett ellene semmit.Mostmár érted miért nem merem nekik elárulni másságom?Ha apu ennyi miatt mérges volt,akkor mit szólna ahhoz,hogy a családunkból nemcsak anyu és Izzy szereti a fiúkat?Mint mondtam néhány bejegyzéssel ezelőtt:Kitörne a háború.Gondolataimból a telefonom rezgése zökkentett ki.Üzenetem jött.Amint megláttam kitől kaptam,elmosolyodtam.