Egy szőke meg egy barna #HUN

NEGYEDIK RÉSZ (4)

Reggel nagyon kipihenten keltem de viszont nagyon fájt a fejem.Valahogy kimásztam a puha ágyból és a konyhába indultam.Mikor beértem azt hittem sokkot kapok.
-Jó reggelt!-mosolyog rám félmeztelenül az esti kísérőm
-Te mit keresel itt?-kérdem mit sem foglalkozva a "Jó reggelt"-jével
-Nos,-kezdi mesélni-az este együtt jöttünk ide mert ugye rosszul lettél és öhm..-hezitált-féltem hogy bajod esik így veled jöttem a taxival.Erre emlékszel?
-Igen!-mondom határozottan
-Miután megkérdeztem melyik lakás a tied ,elaludtál a karomban.-attttya ég de kínos-Ezért felhoztalak a lakásodba..És mint látod átöltöztettelek hiszen gondoltam hogy kényelmetlen lenne abban a-köhintett-sexy ruhában aludnod.
Most kapok észhez ,hogy egy bugyiban és egy over sized pólóban vagyok.A melleimhez kapom a kezem.Nincs rajtam melltartó.
-Te levetted a melltartóm?-kérdem felháborodottan
-Jaj nem!-kezd mentegetőzni feltartott kezekkel.Ekkor befut a konyhába Hiro,és lábamhoz dörgölödzik.
-Mikor beértünk a lakásba átjött egy idősebb néni,-biztos Katynek,a lánynak akinek odaadtam Hirot,az édesanyja-hozta ezt a kis aranybogarat-mutat a kutyámra.
-Hiroto-javítom ki
-Aranyos név-tér ki a téma alól ajaj..
-Folytasd inkább!-mondom neki.
-Nos igen,átjött és megkérdeztem nem -e tudna segíteni hiszen én mégse vagyok akkora egy izé na..Szóval a melltartódat ő vette le és adta rád a pólót.
-Mostmár értem..-raktam államra a kezem-de még egy kérdés ,vagyis kettő.
-Csak rajta-biztatott.
-1 Miért maradtál és 2 miért vagy félmeztelen?-mutatok kidolgozott hasizmaira
Ekkor felállt az asztaltól és közelebb jött,egy-két lépés határolja a teret köztünk
-Nos-kezd bele-1 Féltem hogy rosszul lennél az éjjel és ugye nem jó ha valakinek az éjszaka közepén felfordul a gyomra a sok felestől-sandít rám-és 2 mire felértünk az ingem ami rajtam volt tiszta nyál lett és picit hányásos is.
-Oh Istenem,nagyon sajnálom-kínosan elpirulok
-Gyönyörű vagy mikor elpirulsz-suttogja hogy alig hallom ezért visszakérdezek
-Tessék?
-Jaj semmi.-veszi vissza a mosolyt az arcára.
Huha na ez kínos..
-Gondolom gyógyszerért jöttél ki-mutogat az asztalra ahol egy pohár víz és egy tabletta fekszik.
-Igen..-megyek az asztal fele és beveszem a tablettát és iszok vizet is rá.
-De viszont van egy gond-kezd bele a mondandóba..-Nem tudom hogy mi a meved baba,es hogy hany eves vagy.
-Leyla Lampert vagyok-nyújtom felé a kezem erre ő ahelyett hogy megrázná gyengéden ,megcsókólja a kezfejem..hmm..udvaris fiú.
-Louis Simpson -mondja kedvesen-és 24 éves vagyok.
-Huha..-mit fog szólni ha megtudja hogy 7 évvel fiatalabb vagyok..
-Valami gond van édes?-kérdi érdeklődően
-Dehogy csak sok a korkülönbség-mondom picit nevetve a végét
-Mért hány éves vagy?17?-kérdi gúnyosan
-Amm-kezdenék bele hogy igen annyi vagyok de félbeszakît
-Jaj Bocsánat!-kezdi bűbánoan-Nem úgy gondoltam!
-Semmi gond-mosolygok rá
-Tudod..-lép előre egy lépést-engem igazán nem zavar ez a 7 év,nekem nagyon megtetszettél abban a fekete ruhácskádban és a piros ,csipkés,francia bugyiddal ami megy a pólódhoz-jön elé egy kacér mosoly az arcán-egész éjszaka néztem ahogyan gyönyörű arcod pihen-lép még egyet,mostmár csak pár centi választja el az arcainkat-egész reggel amíg felkeltél arra gondoltam hogy végre ezt elmondjam neked.Vagyis inkább megmutassam..
Érzem ahogyan a pír elönti az egész testem.
-Akkorhát mutasd-mondom halkan
-Először be kell csukd a szemed és ne less!-mondja ugyanabban a hangnemben mint én
Lecsukom a szemem és megérzem ahogyan erős kezével az arcomra simít ,pár másodperc után megérzem puha ajkait az sajátomon.Atya ég,ilyen puha ajkakat soha nem izleltem..Csak gyengéden csókolt,nem erőltette nyelvét a számba.Kicsit hezitálva de visszacsókoltam,akkor jöttem rá hogy nekem ez a srác huha de nagyon bejön.
Levegő hiányában elváltunk.Fülig érő mosoly volt az arcán míg én csak magamban mertem mosolyogni.
-Kérsz reggelit?-kérdeztem megszakítva a csendet
-Kérek-nevette el magát
-Palacsinta megfelel ,Louis?-kérdek nevére
-Melléd bármi megfelel!-huncut mosolyra húzza a száját amitől én megjobban zavarba jövök.
Nekikezdek a palacsintának.Ő ül a pultnál és érzem a tekintetét rajtam.
-Hoznál két tányért?-kérdem kiszakítva őt a bámulásomból
-Ha elmondod merre kapom meg.
-Itt mellettem a 2. szekrényben vannak és felette a fiókban a villák és kések!-igazítom el.
Elsétál mögöttem és rásimítja nagy tenyerét a fenekemre.Megugrok picit hiszen váratlanul ért.Ő csak nevet.
Előveszi a tányérokat és az evőeszközöket.Lerakja az asztalra két egymás melletti helyre.Odaviszem a palacsintát és a Nutellát.
Nem szólunk egymáshoz semmit , mindenki el vam foglalva a saját ételével és a kávéjával.
-Várj csak-értetlenül nézem Louist mit akar ,ekkor közelebb hajol.
A szám sarkárol törli le az ajkaival a csokit.Én újból elpirulok.
-Eszméletlen aranyos vagy-mondja a szemembe nézve
-Na persze-mondom ironikusan erre ő forgatja a szemét de végül a szememen akad meg az övé
-Amúgy-na most mit mond vajon-melyik suliba jársz és hogy-hogy itt élsz egyedül?
-Hát a Brighton High School-ba járok és nem egyedül lakom!-mutatok kiskutyámra aki nagyba alszik a szőnyegen-Hiroval lakom itt.De azért mert a szüleim nagyon sokat utaznak a munkájuk miatt és inkább fizetik ezt nekem hogy ne kelljen a nagy házban laknom egyedül.De van egy bátyám aki Európában van egyetemen mikor ő hazajön akkor én is otthon szoktam lenni .
-Nekem is van egy haverom aki Európában van egyetemen és van egy húga.-nézett rám nagy kíváncsi szemekkel
-És-hezitáltam-hogy hívják ezt a haverodat?
-Conor Lampert-ekkor akadt meg a torkomon a palacsinta.Nagyokat köhögtem
-Úr Isten Leyla jól vagy?-adott gyorsan egy pohár vizet amit felkortyintottam
-Persze-válaszoltam mikor már nem fuldokoltam-azt hiszem ideje lenne menned ,már dél is elmúlt!
-Am.. hát jó ha te ezt akarod-mondja szomorúan lehajtott fejjel.
Felveszi az ingjét~oh de örültem volna ha itt haggya , lenne miben aludnom~.
-Bocsi-kezdek bele mondandómba-nem hagynád itt az inged-mutatok szégyenlősen az említett darabra.
Neki erre fülig érő mosoly terült el az arcán.
-Baba,akkor én félmeztelenül fogok haza menni?-még jobban elvörösödök.
Ekkor eszembe jut ,hogy a tesomnak vannak itt pólójai amikben aludni szoktam.
-Dehogy-futok be a gardróbba és halászok elő egy nekem óriási fekete pólót-ebben mehetsz-nyújtom felé.
-Félnem kéne hogy férfi pólókat tartasz a szekrényedben?-húzza fel egyik szemöldökét.
-Nem kell semmitől sem félned,a tesom pólója vagyis ebben szoktam aludni.
-Akkor ez az új kedvenc pólóm.-mosolyog rám és ad egy puszit az arcomra.
Indulna ki az ajtón de ekkor Hiro fut oda a lábához ,Louis lehajol hozzá és megsimogatja a fejét.
-Bocsi öcskös,de mami haza küldött.Ha maminak úgy lesz majd kedve talán még játszodhatunk.-néz fel rám.Majdnem becsukja az ajtót de odaszólok neki:
-Maminak van kedve!-gyorsan leesett neki és nevetni kezdett.
-Szia Leyla!Örültem és a legszebb reggelt adtad nekem!
-Szia Louis!Úgy szintén!-mosolygok rá tiszta szívemből.

Itt vagyoook. Jó hosszú rész lett 1090 szavas.Remelem tetszik és újból elmondom hogy varom az otleteket amiket itt kommentbe vagy privatban is elkuldhettek!Voteoljatok meg komment hogy tetszik-e.+bocsi ha sok a helyesírási hiba!!!!Pusssszi!