TIZENEGYEDIK FEJEZET(11)

289 7 0
                                    

Leyla szemszöge:

Louis nagyon megértő volt velem szemben,nem erőltette a dolgokat. Mostmár érzem hogy nem egy menetre kellenék neki.

Itt ülök a nappalijában a kanapén, Lou már 15 perce kint telefonál..
Eisze ideje lenne haza mennem,nem igazán akarok zavarni. Pár perc múlva bejött Louis és egy apró puszit nyomott a homlokomra.

-Hallod.. nem tudnál haza vinni?-kérdeztem félénken.
-Mért? Mit kell csinálj otthon?
Na itt elrontotta picit..
-Khm nem is tudom-kezdem szarkasztikusan-talán tanulnom kéne,hiszen iskolába járok,ja és van egy kutyám is,na meg holnap reggel edzésem is van. Vajon mit kell csináljak?
Befejeztem mondandómat és elindultam ki az ajtón. Nem tudtam merre megyek,csak sétáltam az úton.

Hallom hogy valaki csahol utánam,nem is nézek hátra.
Utolért és elkezdett mellettem sétálni.

-Merre mész?-kérdezte Lou
-Haza-mondtam flegmatikusan.
-Kár hogy nem erre van a haza.
Figyelmen kívül hagytam ezt a megjegyzését.Mikor láttam hogy még mindig jön utánam megálltam.

-Mért jössz utánam? Miért kell neked elrontanod ezt?Kezdtem megbízni benned,bazdmeg megszerettelek!De már rájöttem hogy hülyeség volt!Légyszives haggy engem békén!Ne hívj,ne üzenj csak haggy elmenni!!-mondtam hangosan neki.

Ő csak állt előttem,le volt döbbenve. És hagyott elmenni.
15-20 perc gyaloglás után hazaértem valahogy.
Foglalkoztam Hirotovan,tanultam,ettem és álomba sírtam magam.
Reggel korán felébredtem hiszen edzésem volt.Megreggeliztem és elindultam.

Elképesztően fárasztó nap volt. Csak arra vártam hogy lefürödjek és ágyba mennyek.
Éppen aludni készültem de hallom hogy valaki kopog az ajtón.. kinyitom és egy óriási csokor vörös rózsa áll az ajtóban.
Rajta egy cetli.

Szia baba,nagyon sajnálom a tegnapit.Sokat gondolkodtam rajtam,rajtad de leginkább rajtunk. Kérlek adj még egy esélyt hogy jóvá tudjam tenni. Szeretlek!             -L

Soha nem kaptam még ilyet. És kimondta.. vagyis leírta hogy szeret. Édes Jó Istenem. Hány lány szívét törte össze vajon ez a pasi?..
Félek.. de mégis.. szeretem.
Végül lefeküdtem és reggelig aludtam.


Hellóka,bocsi hogy csak ilyen ritkan van resz csak sokszor kedvem sincs és idom se. Remelem tetszik!

Egy szőke meg egy barna #HUNWhere stories live. Discover now