Egy szőke meg egy barna #HUN

NYOLCADIK RÉSZ(8)

-Jó estét.Dr.Shepherd vagyok a Seattle-i klinikától.Azért hívom mert -itt megállt a szusz bennem-megtalálták a szülei autóját lángolva.-most tényleg azt hittem hogy ez csak egy vicc vagy hogy nincsenek már szüleim,a könnyeim peregtek le az arcomon-De nyugalom a szülei túl élték de most kómában vannak mind a ketten.Az apja állapota kissé rosszabb mint az anyjáé ,de mindketten felépülnek.-mondta Dr.Shepherd miközben én a vonal másik végén már sírtam,Louis halkan kérdezgetett hogy mi a gond ,mi van.
-Köszönöm szépen.A bátyámnak szóltak már?-kérdeztem szipogva
-Igen ,értesítettük a bátyját is.A szüleit átszállítják a Brightoni kórházba pár napon belül mikor utazásra kész állapotba lesznek.
-Rendben ,Köszönöm szépen!
Leraktam a telefont és Louis ott állt fényes szemekkel előttem nekem pedig folytak le a könnyeim.Nem várakozott egyből megölelt,egy percet sem várt.
Olyan szorosan öleltem ahogyan csak tudtam,ő is így tett.
-Nyugi baba-próbált nyugtatni de én tovább sírtam a vállán.
Biztosan hallott valamiket a telefon beszélgetésemből.
-Azt hiszem inkább hazamennék-mondtam gyorsan-megyek felöltözök- szipogtam
-Állj csak meg-mondta gyengéden-nem engedem hogy hazamenny abba a rohadt lakásba egyedül!-ezt már erélyesebben mondta
-De hát mégis mit csináljak?-mondtam hisztisebben és megjobban sírtam
-Figyelj,nem engedhetem hogy most egyedül légy,itt maradsz Leyla. -mondta és újból magához vont-itt maradsz ,itt alszol,itt kelsz fel.Érted Leyla?
Nem volt más választásom ,így Louisra kellett hallgatnom.
-Értem-szipogtam tovább.
-Elmondom mit csinálunk-arcomat nagy tenyerei közé fogta-felmegyünk ,ott a szobám,bemész a fürdőbe és veszel egy nyugtató zuhanyt,utána én is,adok neked egy pólót meg ha szeretnéd egy boxert is,utána lefekszünk aludni.Kipihened magad és holnap reggel vagy délben hazaviszlek.Jó lesz így baba?
-Rendben van.-mondtam
Felmentünk és megmutatta hol a fürdő,megkönnyebültem ahogyan a testemre folyt a meleg víz.10 perc után kimentem egy törülközőt csavarva magam köré.Kiléptem és láttam Louis a folyosón telefonál az én telefonomon.
Furcsáltam ,de nagyon.Ezért picit hallgatózni kezdtem.
-Rendben megmondom neki,köszönöm hogy tájékoztatott.
Ekkor kimentem hozzá és furcsán néztem rá
-Ki volt az?És mit köszönsz?
-Dr.Sheperd hívott és amm.. bocsi de felvettem..-mondta sajnálkozóan de mosolyogni kezdett..őszintén mosolyogni-a szüleid felébredtek a kómából és holnapután már szállitják is őket.
-Köszönöm szépen Louis.-ekkor mosolyogtam úgy ahogy még soha,tele voltam örömmel,szeretettel és akkor jöttem rá hogy szeretem ezt a barna hajú  pasit-Baszki!-kiáltok fel-Haza kell mennem.Holnap suliba kell mennyek.
-Hányra?-kérdezte ez az elképesztő fiú itt előttem
-9-mondtam.
-Babám,reggel felkelünk és majd hazaviszlek időbe.Suliba is elviszlek,nem kell aggódnod.-mondta nyugodtan
Tudtam hogy hiába ellenkezem mert ugyse hagyná hogy hazamennyek.
-Oké-kezdtem beszélni-de öhm.. tudnál adni egy pólót?-kérdeztem félénken.
-Természetesen-ekkor bementünk a folyosóról és a szekrényébe kezdett turkálni,kivett egy egyszerű fehér pólót és ideadta
-Tessék!
Mosolygott ,folyton mosolygott rám,szerelmes vagyok a mosolyába.
-Megyek én is tusolni,pár perc és jövök.-mondta miközben megvakarta tarkóját.
-Rendben van.

Louis szemszöge:

Indultam a zuhanyozni de miután bementem észbe kaptam hogy be kéne hozzak egy tiszta boxert magamnak.
Elindultam de megálltam az ajtóban.Ez a gyönyörű,erős lány éppen akkor vette át az én pólóm.Hűha.Nem mondom.. sok nővel voltam,de egyiknek se volt ilyen jó teste.Ott álltam és néztem ahogyan leesik testén a törölköző és felkapja a pólót.Elkaptam egy pillanatot és egy kis részt láttam a melléből.
Tökéletes.
Hagytam az új boxert és visszasiettem a zuhanyzóba még mielőtt megláthatott volna Leyla hogy leskelődök.
Zuhanyzás után kimentem egy törölközőt csavarva derekam köré.A kis Louis nem igen bírt magával.. de vissza kellett fognom magam hiszen ez a lány többet ér mint az arany.

Leyla szemszöge:

Miután felvettem a pólót összefogtam a ruháim amik nem voltak alkalmasak alvásra.Arra eszmélek fel hogy Louis jön ki a fürdőből vizzes hajjal és a testét csupán egy törölköző fedi.
Tökéletes.
Rám kacsintott én pedig elvörösödtem.
-Meleged van babám?-kérdezte a féloldalas mosolyával.
Felnevettem.
-Egy perc és a tied vagyok-mondta és besietett a fürdőbe.
Végül kijött megtörölt hajjal és mostmár egy boxer fedte testét.
-Feküdjünk le,fáradtnak tűnsz.-mondta törődően.
Bemásztam az ágyba és éreztem hogy mellettem besüpped az ágy.Pár perc után:
-Baba?
-Tessék?
-Szóval nem alszol,rendben,azt akartam mondani hogy nem kaptam jóéjt puszit.
-Oh-mondtam nevetve
Megfordultam és nyomtam egy puszit azokra a duzzadt ajkaira.
-Mostmár jobb?-kérdeztem boldogan
-Sokkal jobb.-válaszolt Louis mosolyogva
Ekkor megéreztem hogy Louis erős karja a mellkasa felé húz. Nem ellenkezem és fejemet mellkasára raktam,hallgattam ennek a szeretetteljes férfinak hogyan dobog a szíve.
Ez volt a tökéletes este.

Hellokkaaaa. Megjottem 😊
Itt a resz és remelem tetszik.Bocsi ha van benne helyesirasi hiba vagy nincsenek ekezetek.De ha tetszik voteoljátok és kommenteljetek 😚.
Varom az otleteket tovabbra.
Puszi 😚