You Kill Me Harry Styles✔️

2. Évad ~ 7. Fejezet

Egy hét múlva...

- Hanna! Gergő hív. - szólt be a smink szobába Tami, aki a cégnél a hajért felelős.

- Köszi. - mosolyogtam rá, majd felálltam a kényelmes bőr fotelből, telefonomat pedig elraktam zsebembe, majd felindultam az épület legfelső emeletére. Hármat kopogtam főnököm ajtaján, majd egy 'Tessék' után bementem és le is ültem.

- Szóval, Hanna. Sok dolgom van, nem érek rá, úgyhogy sietnünk kell. Azért hívtalak, mivel egy ajánlatom lenne számodra. - csapott a közepébe Gergő.

- Igen?

- Ha elvállalod, a mostani fizetésed háromszorosát fogod kapni. - alkudozott előre.

- De miről van szó? - néztem rá értetlenül.

- Hanna, a One Direction-al világkörüli turnéra mész, mint sminkes! - vigyorgott, miközben felpattant és elkezdett táncolni. Én nem tudtam rá figyelni, inkább arra koncentráltam, hogy össze leszek zárva Harry-vel. Jézusom.

- Öhm.. de, Gergő. Mi van akkor, ha én nem szeretnék elmenni?

- Hanna, ez szalaszthatatlan lehetőség, legyél ezzel tisztában. Tudod te, hogy mennyi pénzről van szó? - ült vissza, majd komor tekintettel nézett rám.

- Igen, el tu... Na, jó, nem tudom. - sóhajtottam. Elő vett egy papírt és egy tollat a fiókjából, majd leírta az összeget. Mikor elém rakta, tátott szájjal bámultam a számokat. Ennyit nem költhetnek rám a fiúk! Vagy Paul. Részletkérdés.

- De.. ez nagyon sok. És ez egy hónapi..? - folytattam volna, de félbeszakított.

- Ez egy alkalomnak az összege. Nos, akkor itt kell aláírni. - rakott elém egy lapot. Mind a négy fiú aláírása rajta volt, és Paul-é is. Mielőtt aláírtam volna, részletesen elolvastam. - Hanna, te is tudod, hogy te vagy a legjobb. Neked kell velük menned, már csak a pénz miatt is. Tudod, hogy ha esetleg.. újra megtörténik az, amit nem szeretnénk, akkor.. akkor legyen rá elég pénz. - most kivételesen halkan mondta el Gergő mondandóját.

- Örülök, hogy így gondolod. - írtam alá. - Te vagy a világ legjobb főnöke. - mosolyogtam rá.

- Óh, ugyan már. - legyintett. - Na, itt vannak a papírok és infók ebben a mappában. Majd még találkozunk.

- Köszönöm Gergő. Viszlát. - majd kimentem az helyiségből, és miután összeszedtem a cuccaimat azután haza indultam.

***

- Várj. Tehát elmész az exeddel egy világ körüli turnéra? Fél évre? - állt döbbenten előttem Ádám. Nos, nem igazán szimpatizál Harry-vel.

- Hát, igen. - húztam el a számat. Kínosan elröhögte magát, majd beletúrt hajába.

- És te meg sem próbáltad akadályozni ezt?

- Ádám, szükségem van arra a pénzre. És megpróbáltam, de ehhez túl makacs a főnököm.

- Dehogy is, Hanna. Simán mondhattad volna azt, hogy nem, felállsz és eljössz.

- Ádám, értsd meg. Ez nem ilyen egyszerű.

- Egyszerűbb, mint azt te hinnéd. Tudod, azért vállaltad el, mert még mindig, ugyanúgy meg van köztetek az a kötelék. És remélem tudod, hogy akik barátok, nem csókolgassák egymást! - nézett rám szomorúsággal a szemében. Tudott róla.

- De, Ádám, én nem csókoltam...

- Hanna, ne nézz hülyének. Tudom, hogy csókolóztatok Harry-vel. A falnak is van füle ott.

- Most inkább.. elmegyek sétálni. - mondtam, majd a cuccaimat összeszedve elmentem otthonról. Miközben sétáltam a Duna partján, elgondolkodtam, hogy kit lenne a legérdemesebb felhívnom. Majd hirtelen eszembe is jutott. Gyorsan kikerestem a telefonom névjegyzékében az újonnan beszerzett telefonszámot, majd gondolkodás nélkül nyomtam rá a hívás ikonra.

- Szia Anne, Hanna vagyok.

- Óh, Hanna! Szia, hogy vagy?

- Köszönöm, jól. Ti is megvagytok? - kérdeztem vissza.

- Igen, Harry most élvezi ki az utolsó pár nap szabiját. Éppen rólad áradozott, hogy milyen gyönyörű voltál a mennyegzőn abba a vörös ruhában! - mesélte Anne, mire akaratlanul is elmosolyodtam. - És a Kendall-os ügy miatt nekem is elismerésem. - dícsért meg.

- Köszönöm. Nos, amiatt hívtalak fel, hogy nem tudod véletlenül, hogy melyik fiú akar rám egy csomó pénzt költeni azzal, hogy felvettek sminkesnek magukhoz? - kérdeztem rá erre az ügyre.

- Öhm, hát már igazából 2 hónapja azt akarták kideríteni a fiúk, név szerint Niall és Liam, hogy hol dolgozol, mert annyira facsar képet vágott mindig Louis és Harry, hogy össze beszéltek. Na és hát nem csak nekik hiányoztál. Még Paul is egyszer elsírta magát. Nem is értem, hogy hogy lehet ilyen erős személyiséged, hogy ennyire bele költözöl az emberek szívébe. Ahol egyszer jársz, onnan nem tudod magadat elfelejtetni. - magyarázta Anne. Majdnem elsírtam magamat, annyira összeestem lelkileg. - És az a legszebb ebben, hogy bárki bárhogyan is bánt téged, tényleg, akárhogyan is, te erős maradsz. Hanna, az Istenit is, nem mindenki tudja azon túltenni magát, hogy megerőszakolják, majd utána rákos lesz. De te erős voltál, felvetted az akadályokkal szemben a harcot, és le is győzted azokat. - itt már nem bírtam visszatartani a sírást, elkezdtem zokogni.

- Anne, én... Én annyira köszönöm! - mondtam pár perc után, miután valamennyire megnyugodtam.

- Ugyan már! - mondta. - Óh, visszajött Harry. Mennem kell, drágám. Jó utat majd! - köszönt el.

- Köszönöm, Anne. Szia. - nyomtam ki. Még pár órát sétáltam a városban, majd este 7 óra felé haza indultam. Mikor benyitottam a közös lakásunkba, az előtérben ott állt Ádám a dugi cigis dobozommal.

- Ez mi, Hanna? - hangja nem a megszokott volt, tele volt megvetéssel. Lesokkolódva álltam a küszöbön, és agyambam minden egyes variációt felvetettem, hogy mit tudnék ismét füllenteni Ádámnak. Akit már nem is biztos, hogy szeretek...

Sarah❤