2. Évad ~ 17. Fejezet

3K 148 22
                                    

Reggel arra keltem, hogy Harry az oldalamat cirógatja.

- Nem tudod elhinni, hogy mennyire Szeretlek. Te vagy a mindenem, Hanna. Ha nem lennél, nem is tudom mi lenne velem... - suttogta, mire szélesen elmosolyodtam. Mivel háttal feküdtem neki, hozzá bújtam. A kezét kezdtem keresni az enyémmel, amit hamar meg is találtam. Ujjainkat összekulcsoltam, majd közelebb húztam magamhoz kezénél fogva. Halkan kuncogott viselkedésemen, mire megfordultam, és mellkasához bújtam.

- Ne nevess ki. Tudod milyen rossz volt nélküled? - motyogtam puha bőrébe.

- Nem. De szerintem nekem se volt jobb. Most pedig csókolj meg. - mondta, majd feljebb húzott magához, mire kinyitottam szemeimet. Az övébe belepillantva szinte azonnal elvesztem zöld íriszeiben.

- Csókolj meg te, engemet. - suttogtam. Nem kellett kétszer mondanom, Hazz szinte utánam kapott, úgy csókolt meg. Ajkaink ritmusosan mozogtak a másikével, és a levegő is egyre forróbbnak tűnt.

Egy mozdulattal ráültem csípőjére, majd hajamat egyik oldalra téve, elkezdtem kiszívni nyakának egy érzékeny pontját. Miután kész lett, vigyorogva adtam rá egy puszit, majd ránéztem Harry-re.

- Lassan nem lesz hely a nyakamon. - nevetett.

- És én mit mondjak? - néztem bele szemeibe, miközben a kulccsontomra és nyakamra mutattam.

- Hm. Például azt, hogy késsük le a reggelit. - csókolt meg, majd maga alá fordított. Lehúzta rólam a pólóját, majd a mellkasomat kezdte behinteni apró puszikkal..

***

- Több ilyen reggel kellene. - mondta vigyorogva Harry, mikor már a liftben állva mentünk le az étterembe.

Vigyorogva megráztam a fejemet, majd egy puszit nyomtam ajkaira.

- Amúgy, képzeld, nőttem egy centit. - mondtam vigyorogva, mire összeráncolt szemöldökkel nézett rám.

- Mióta?

- Hááát... Az első találkozásunk óta. Akkor még csak 157 cm voltam. Mostmár 158 vagyok. - szálltunk ki a liftből.

- Na várjál egy picit. Tehát, két és fél év alatt egy centit nőttél? - kérdezte kuncogva.

- Úgy, ahogy mondod. - bólogattam.

- Jó reggelt! - ültünk le Paul-ékhoz.

- De egy centi? Két és fél év alatt?

- Igen, Harry, egy centi. Két és fél év alatt. - mondtam neki. A többiek pár percig még némán gondolkodtak a hallottakon, majd elkezdtek röhögni. Niall és Louis leesett a székről, majd konkrétan az asztal alatt hasukat fogva röhögtek úgy, mint még soha. Lottie fel tette snapchatre videó formájában ezt a szituációt, majd elégedetten zsebre vágta a felefonját.

- Na, srácok, könyörgöm, halljátok, fejezzétek már be! - szedte fel őket Paul a padlóról. Tíz perc múlva sikeresen lezártnak tekintette mindenki a helyzetet, miután kifejtettük Harry-re, hogy miről is volt szó. - Szóval. Hanna, vár a kocsi kint, az elvisz a kórházba. Három testőrrel engedlek csak ki szárnyaim alól. Ó, és srácok, holnap indulunk Londonba, majd megyünk Amerikába. Ma lesz egy fotózásotok a városban, és elmegyünk a Lokneszi szörnyhöz, majd mind a négyeteket belevágom a folyóba, és ti lesztek a vacsorája. Amúgy nem, de néha örülnék neki. Aztán, lesz kettő interjú is, ahol remélem megtiszteli a rajongóit Harry Styles, és megjelenik. Ennyi. Este indulunk, menjetek pakolni. - adta ki az utunkat Paul, de senki sem mozdult, mert mindenki engem nézett.. Oh, Paul elmondta, hogy a kórházba kell mennem. Most legyél okos, Hanna.

- Öhm.. csak itt dolgozik az egyik unokatestvérem. És, meglátogatom, mert már ezer éve nem láttam. - improvizáltam, mire mindenki egyet értően biccentett. - Na megyek, sziasztok! - álltam fel, majd adtam egy csókot Hazz szájára. Felmentem a táskámért, aztán lementem hallba.

- Hanna, szia. Hogy vagy? - köszöntöttek az őrök, akiket már volt alkalmam megismerni.

- Sziasztok, köszi, jól vagyok. - mosolyogtam. - Sokan vannak odakint? - biccentettem a bejárat felé.

- Tömeg nyomor... - sóhajtott egyet Fred. - Na, menjünk.

***

- Mindenki megvan? Mindenkinek mindene megvan? - kérdezte Paul már a buszon. Mindenki bólogatott, mint egy kiskutya. Majd elindultunk.

Én Harry mellkasán feküdtem, míg Ő szorosan
tartotta derekamat, nehogy le essek. A buszban csend uralkodott, végig. Mindenki aludt, de én nem tudtam. Majd egy olyan húsz perc múlva sikeresen el tudtam aludni.

***

Arra keltem fel, hogy Lottie szólongat.

- Hanna, szól a táskában kettő telefon is, már kétszer is kerestek mindkettőn. - mondta, mire felkeltem, s a táskámat magamhoz húzva kivettem mindkettő készüléket. Az egyik magyar telefonszámos, a másik pedig angol. Mindenki már fent volt, ahogy körbe néztem a buszban. Már Harry is fent volt, amit mondjuk észre se vettem.

- Igen? - fogadtam a hívást, az angol telefonomon.

- Szia, Hanna. Milyen jó újra hallani a hangod. - köszönt bele... Zayn. Kikerekedett szemekkel néztem a srácokra.

- Szia, Zayn. Mit akarsz? - nyögtem végre ki egy mondatot.

- Hangosítsd ki. - suttogta Paul, így azt tettem.

- Sok-sok dolgot. Hatalmas rajongó táborokat, pénzt, bulikat, és téged. - mondta. - Kíváncsi vagyok mostmár rohadtul, hogy Harry mit is szeret egy ilyen kis cafkában, mint te. Amúgy, csak gondolj bele. Te és én, híressé tennélek, mindent megad én neked. Sokkal jobb gyönyört nyújtanék neked, mind Hazzuska. Csak egy szabadba kerül, ne feledd. És, Hanna! Én amit akarok, azt meg is szerzem! - mondta, majd kinyomta a hívást.

Harry idegesen a hajába túrt, majd felállt, s átviharzott a busz végébe. Senki sem szólalt meg, de én végig gondolkodtam. Szerintem a többiek fel sem fogták még ezt az egészet még.

Viszont Thomas-t haza kell anyuékhoz küldenem. Így nem engedhetem itt maradni, hisz Zayn konkrétan most fenyegetett meg.

- Paul, foglalj egy repülő jegyet átszállás nélkül Magyarországra. Thomas, pakold össze még a maradék cuccodat, mész haza anyáékhoz.

- De... - kezdte volna Thomo, de csak megráztam a fejemet, hogy ne mondja, hanem csinálja amit mondtam, majd Harry után mentem. Az egyik ágyon ült, és gondolkodott.

- Sajnálom. - mondtam neki, mire kérdőn nézett rám.

- Hanna, nem te tehetsz róla. Zayn parasztabb most, mint amikor kilépett anno. - ölelte át derekamat, majd magához húzott. - Nagyon szeretlek, és félek attól, hogy elvesz Téged Tőlem. Mert Zayn tényleg bármire képes. Bármire. - mondta, majd megcsókolt. És akkor még nem is gondoltam, hogy hogy érti azt, hogy bármire...

Sarah❤

You Kill Me Harry Styles✔️Where stories live. Discover now