4.rész

698 50 6
                                    

~Jimin pov~

Pont terítettem meg a vacsorához, amikor megláttam Rapmont. Hű és hát igen nem tűnt éppen a legvidámabbnak.. Lehet rossz tanácsot adtam Kookinak? Egy nagy ajtó csapásra mindenki felkapta a fejét és értetlenül néztek egymásra. Ránéztem Monra és láttam, hogy csak felhúzza a szemöldökét és nyomkodja tovább a telefonját. Gyorsan elkezdtem futni a bejárati ajtóhoz és már csak Kook távolodó alajkát láttam, ahogy sprintel. Esélytelen, hogy utolérjem túl gyors.
-Juuungkoooook!- ordibáltam utánna valószínű, hogy nem hallotta vagy nem is akarta meghallani.
Mi a szar történt? Idegesen mentem vissza a konyhába. Mindenki engem fürkészett.
-Mi történt? Jungkook ment el valahova? - kérdezte végül Jin. Figyelmen kívül hagytam a kérdését.
-Hol van Rapmonster? - kérdeztem ingerültebben, mint akartam, hiszen nem ők tehetnek róla.
-Azt mondta nem éhes és visszament a stúdió szobába. - Mondta Hopi.
- Kössz.- mondtam és indultam is volna hozzá csak Suga megragadta a karom.
-Jimin m..- kezdte volna, de most nem volt kedvem a bunkó beszólásaihoz, kirántottam a kezem gyorsan és már mentem is tovább.
Felidegesít. Olyan kis aranyosan mesélte, hogy tetszik neki. Most, ha nem is meleg, akkor sem kéne így bánnia vele. Nem ezt érdemli. Mire odaértem még jobban felidegesítettem magam. Szinte feltéptem az ajtót.
-Hyung!- szóltam rá. Meg se fordult azzal a hülye székkel, rám se nézett.
Fogtam magam odamentem megfordítottam a széket és belehajoltam az arcába, hogy még véletlenül se tudjon figyelmen kívül hagyni.
-Mi a fene bajod van? Mit mondtál neki?
-Semmit nem mondtam, amúgy se rád tartozik. Kiszállnál a képemből?
-Semmit mi?? Jungkook pont nem olyan aki egy kis semmitől így kiakad! Már sötét van és ő kint mászkál egyedül az utcán. Tudod milyen veszélyes ez. Szóval megkérdezem újra mit mondtál neki??-  Néztem vele farkasszemet. Egy csöpp kis megbánás vagy aggódás nem volt benne Kooki felé. Ez hihetetlen..
-Ez a mi dolgunk nem tartozik rád.
-De kurvára rám tartozik, ha bántod a barátom! - már szinte ordibáltam.
Hírtelen kivágódott az ajtó és Suga lépett be rajta. Ahogy végig mért minket pillantása egyre idegesebb lett. Értetlenül néztem rá. Nem látja, hogy éppen zavar? Mérgesen megindult felém megfogta a karom és kirángatott a szobából. Egyenesen az ő szobájába vitt.
-Suga engedj már el! - mondtam neki de rám se figyelt csak húzott befele a szobájukba, majd becsukta utánnunk az ajtót.
-Ez most mire volt jó? Ilyenkor mit érzel? - kérdeztem olyan flegmán, ahogy ő szokta. Közben pedig elkezdtem Kookit hívni hátha felveszi, dehát nem jártam sikerrel.
-Kavartok Rapmonnal? - kérdezte teljesen komolyan.
Nem válaszoltam csak hívogattam tovább Kookot. Mivan itt? Mindenki meghibbant?
Leült az ágyra, majd inkább lefeküdt és egyik kezével eltakarta a szemeit.
-Miért nem inkább velem? Úgy tűnt a Hyungot nem is érdekelte.- mondta. Én csak néztem rá nagy szemekkel és vártam,hogy folytassa.
-Tudod..- folytatta egy kis idő után..- én nem bántanálak meg, miattam sose lennél ideges.
- Mire célzol ezzel Suga? - láttam, hogy attól, hogy a szemét eltakarja még teljesen vörös. Hmm szóval ilyen arcot is tud vágni. Ez érdekes..
-Csak gyere el velem egy randira.- mondta és mégjobban elpirult. Mivan? Randi? A szemeim kikerekedtek és teljesen lefagytam.
-Suga te most.. - sóhajtottam egyet majd letettem a telefont és odatérdeltem mellé. Levettem a kezét a szeméről és lefogtam, hogy ne tudja visszarakni. Látnom kellett a reakcióját, ahhoz hogy komolyan vegyem.
-Komolyan elhívtál egy randira? - elfordította a fejét és csak bólintott egyet.
-Miért? - kérdeztem.
-Ha..ha undorodsz az egésztől, akkor vegyük úgy mintha semmit nem mondtam volna.. - mondta. Teljesen zavarban van. Ez tetszik. Vajon látta már így rajtam kívül más is? Zavarba akarom őt hozni még ennél is jobban, ha ez lehetséges.
Csak mosolyogtam azon, ahogy itt fekszik teljesen kiszolgáltatottan és megilletődve. A nagy Suga aki mindenkivel csak flegmázik és olyan mint ha semmi nem érdekelné. Most mégis ilyen arcot vág miattam. Ki akarom használni. Tetszik. Rég volt már, hogy valakinek húzhattam az agyát felesleges gondok nélkül. De most erre nem volt időm meg kellett keresnem Kookot. Szüksége van rám.
Felálltam megfogtam a telefonom és mielőtt még kiléptem az ajtón odaszóltam Sugának, aki teljesen lefagyva nézett utánnam. Ezen kicsit még jót nevettem magamba. Gondolom azt hiszi tényleg undorodom tőle, de nem. Sőt inkább élvezem a figyelmét.
- A vasárnap délutánunk úgy is szabad. Találj ki valamit, de ha valami gagyi helyre viszel vagy uncsi lesz inkább el se induljunk. - mondtam és már mentem is volna, de utánnam szólt.
-Jimin ezt most komolyan mondod?- nézett rám csillogó szemekkel. Mint mikor Kook néz Monra. Huhh szóval tényleg bejövök neki. Ezt vajon eddiig, hogy nem vettem észre?
Hogy még jobban húzzam az agyát csak rámosolyogtam és bezártam magam mögött az ajtót.
Mentem le a többiekhez, akik pont azt találgatták, hogy vajon mi folyik itt. Beléptem a konyhába és egyből letámadtak.
- Min vesztek össze megint? - kérdezte Tae.
-És komolyan Mon volt a hibás? Mert az előbb ment el, hogy megkeresse Kookit, mert elvileg nagyon megbántotta és bocsánatot kell kérnie. - hadarta J-hope.
Woow. Szóval mégis hatottam egy kicsit rá.
-Nemtudom a részleteket. - zártam le a témát.
Majd megint megpróbáltam hívni Kookot. Foglalt.
Chh szóval neki bezzeg felveszed a telefont. Ajánlom, hogy kibéküljetek, mert már unom a drámázásotokat. Meg persze Sugára akarok koncentrálni. Amikor csak a pirulós, zavarban lévő arcára gondolok, amit sose mutat senkinek mindig rám jön a mosolyoghatnék. Jobb ha felkészülsz Suga! Felkeltetted az érdeklődésem. Kihozom én még belőled azt hogy sírj és könyörögj  nekem.

Most, hogy Kookal foglalkozik Mon. Lehet vissza kéne mennem Sugához. Vajon most mit csinál?
Halkan benyitottam a szobájába. Suga a párnájába temette az arcát. Még mindig zavarban lenne? Kis aranyos..
Közelebb mentem hozzá és láttam, hogy a füles benne van a fülében és már pizsiben van. Na ekkor támadt egy jó ötletem. Gyorsan leszaladtam a konyhába.
-Jin!! - nézett rám értetlenül, hogy mi ez a hírtelen jó kedv.
- Ma aludj már légyszi az én szobámba. Hyung átnézné pár dalszövegemet és nemakarunk téged zavarni. - hazudtam.
-Uhh.. hát a zenélésetek kevésbé lenne olyan zavaró, mint V és Hope ökörködése, de rendben valahogy kibírom.
-Na de Hyung! - háborodott fel egyből V.
Erre csak nevettem. Gyorsan felszaladtam a cuccaimért és betámadtam a fürdőt mielőtt valaki elfoglalja. Sokáig áztattam magam a zuhany alatt, már a többiek is kopogtak, hogy jönnének ők is. Felvettem egy boxert  pont megjöttek Kookiek a hangok alapján szóval mehettem nyugodtan Sugához.
Alig várom, hogy lássam a reakcióját.
Bementem a szobájába bekulcsoltam az ajtót és gyorsan bemásztam a fal mellé és bebújtam a takaró alá.Valami ilyesmire számítottam Suga kikerekedett szemekkel nézett rám. Majd végig nézett rajtam és láttam, ahogy kirázza a hideg. Hmm szóval tetszik neki a látvány. Kivette a fülesét, majd nagy nehezen megszólalt.
- Jii- Jimin tee mit csinálsz? - suttogta.
- Mert minek látszik? Ma veled alszom. De ha baj akkor vissza mehetek a szobámba. - mondtam lefelé görbülő ajkakkal egy kicsit rájátszva és már keltem is volna ki az ágyból.
-Neee! - vágta rá egyből, mire felnevettem.
- Vagyis.. ne-eem zavarsz. Maradhatsz.- mondta megint elpirulva.
Hmm.. szóval nem zavarom. Olyan kis édes, ahogy próbálja nem mutatni, hogy teljesen oda meg vissza van az ötlettől.
Inkább csak átkaroltam és közelebb bújtam hozzá.
-Jóéjt Suga. - mondtam és behunytam a szemem.
-Jóéjt. - mondta ő is.
Éreztem mennyire dobog a szíve és hogy szagatottan veszi a levegőt. Olyan aranyos.
Élvezd ki még kedves vagyok, pont ez a célom, hogy ezt hidd. Kis naiv. Nem vagyok olyan, mint amilyennek elképzelsz. Miután megmutattad a gyengeséged kifogom használni. Már látom előre milyen jól fogok szórakoznii.

Ez lenne az újabb rész. Remélem mindenkinek tetszett és nem feltétlen számítottatok rá. :)

Attentionजहाँ कहानियाँ रहती हैं। अभी खोजें