A zöld sárkány (szünetel)

Újraépítési napló

Június 8.
    A mai nap héttől délig segítettünk a Roxfort újjáépítésében. Sokan voltak ott, Harry, Ginny, Ron, Hermione, Neville, Luna és még sokan mások. Néhányan jó ismerősként köszöntöttek minket, viszont a többség inkább maradt a "fikázzuk a mardekárosokat" hozzáállásnál. A kevés barátommal nekiláttunk építkezni. Egy egész folyosót és az iskolát a vadőr területével  összekötő hidat építettük újra. Utána hazamentünk.

Június 10.
    Most olyanokkal kellett dolgoznunk akik nem feltétlenül gondolnak rólunk jót. Ahol csak tudtak próbáltak nekünk keresztbe tenni. Még hogy a mardekárosak a rosszak, a többi ház is ugyanolyan, ha akad rá alkalma. Az egy dolog, hogy a mi házunkba többségében gonosz emberek kerültek. Azonban voltak kivételek, az apám. Kockára tette az életét értem! Értünk!
     Draco egyre nehezebben viseli a rá nehezedő nyomást, amit a többi diák igen...élvez. Élvezik, hogy végre visszabökhetnek neki annélkül, hogy Lucius hallana róla.

Június 20.
     Draco dühében lerombolt egy egész folyosót, mondván:

-Úgyis újraépítjük, nem?
-De. Figyelj, menj haza és nyugodjál le. Ilyen állapotban nem tudsz dolgozni. Készülj fel, holnapután lesz a tárgyalás kezdete.
-Te is jössz ugye?
-Mennem kéne?
-Téged se szeretnek sokan nemde? Akkor meg minek jönnél? Mellesleg neked is pihenned kell, mert ahogy ismerlek, ha nem alszod ki magad, vagy fáradt vagy nagyon harapós tudsz lenni. Olyankor bárkit a halálra tudnál küldeni. Meg amúgy is...nem tudnál mit felhozni mentségnek.
-Igazad van.

Június 22.     
     A tárgyalás reggelén friss és üde volt, szinte kicsattant az energiától. Habár, lehet, hogy ez csak egy álarc, ami mögé elrejtette a valóságot. Én ráérősen másztam ki az ágyból és vettem fel azt a szerelést, ami nagyon hasonló az apu ruháihoz. Csigalassúsággal gomboltam be a kismillió gombot, majd vihartempóban kerestem egy magazint, amiben találtam egy gyönyörű frizurát. Oldalt két vékony tincs lógott le, a többi hajam befontam és kontyba kötöttem. Natúr sminket tettem fel, mert már a hajam miatt túl csicsásnak éreztem magam.
   Draco egy nagyon sötétzöld inget vett fel, amit kiegészített egy fekete nyakkendő. A nadrágja fekete bőr nadrág volt. A kölcsönvett fésűmet laza mozdulatokkal végighúzta a haján. Lassan gombolta be az ingjét, közben végig engem nézett. A tükörben minden szögből alaposan végignézte a Malfoyosságát, majd elégedetten hümmögött egy sort. Leült a székre és az álla előtt összefonta az ujjait, így várt engem.

-Készen vagy cica?
-Igen, csak essünk már túl ezen. Az a nőszemély...
-Felettéb idegesítő. Húsz perc van a tárgyalásig.
-Menjünk.
~~
Sohasem szerettem a Mágiaügyi Minisztériumot. Most azonban rengeteg ember volt ott. Maga Kingsley Shacklebot, a miniszter, Cornelius Caramel, a volt miniszter, Dolores Umbridge, a rózsaszín terror, sajtósok, bírák,vádlók, Vitrol, a vádlottak, akik jelen esetben mi voltunk. Diákok! Akiknek semmi választásuk nem volt! Kérdem én, miért minket ítélnek el, akiknek semmi választásuk nem volt? Miért?!?
   A tárgyalás kezdete előtt öt perccel elfglaltuk a helyünket. Akik a mi pártunkat fogták, Harry és Hermione,Ginny és a vonakodó Ron, itt ültek közvetlen mellettünk. Az ellenpártiak a másik oldalon sorakoztak. 

-Kedves jelenlévők! Köszönöm, hogy eljöttek. Ha nincs kérdésük, akkor ezennel kezdetét veszi a tárgyalás.    Kérem, a vádló mondja el a gyanúsítottak vétkeit.
-Én jelentkezem bíróúr! Draco Malfoy és Lily Lyra Piton legfőbb bűne az, hogy beengedték a halálfalókat a Roxforba és belülről gyengítették azt. Ez nyilvánvaló.
-Vádlottak?
-Bíró úr! Tiltakozok! A vádló úgy látszik nem ismeri eléggé az én múltamat és a barátomét. Ha tudná, hogy csak Én min mentem keresztül mindössze 7-8 évesen, amihez semmi közöm nem volt, akkor máshogy ítélne. Jól mondom Harry?
-Jól mondja. Mindössze nyolc éves volt amikor nem volt választása. Perselusnak engednie kellett azt, hogy VOLDEMORT megbélyegezze. Mert ha nem engedte volna, már akkor, ott helyben halottak lettek volna. Igen, bátran mondom azt, hogy VOLDEMORT! Mert nem félek tőle! Én győztem le. Szerintem inkább az egész világ hálás lehetne.
-Ellenvád a másik oldalról?
-Ha mindez igaz is, akkor mi a helyzet azzal, hogy Dumbledore-t megölte Draco Malfoy?
-Tiltakozom!    Igaz, meg kellett volna ölnöm, DE! Nem tudtam, helyette más vitte véghez. Azért nem tudtam, mert egyszerűen képtelen voltam. Ezt az egészet is csak rám erőszakolták.
-Tudom tanúsítani bíróúr! Ott voltam abban a pillanatban. Nem tudta végrehajtani a VOLDEMORT által "ráruházott"feladatot. Malfoynak igaza van.
-Tom Denem naplójával és az átkozott nyakékkel mi van?
-Azok rég megsemmisültek. Második és ötödik között. Ugyanúgy ahogy a bölcsekköve,a gyűrű, a diadém, a serleg és részben Harry. Mert ha hiszik, ha nem...
-Hazugság!
-Nem!
-Halálfalók!!          Kiabálta egyszerre Vitrol és Umbridge.
-Valóban, azok vagyunk, de azt vajon tudják, hogy maga Dolores Umbridge az?
-Tiltakozok!
-Bizonyítson Ms. Piton.
-Ahogy akarja bíróúr. Örömmel hajtom végre kérését.     MORSMORDE!

Kiáltottam. Draco és az én jegyem felsötétlett, ahogy a rózsaszín terroré is, amikor a koponyából kitekergett a kígyó. A termen ámulat és meglepődöttség kavargott végig. A feszültség pillanat alatt tapinthatóvá vált.

-Én, Lily Lyra Piton, ezennel megvádolom szándékos károkozásért és testi sértésért! Ha nem hiszik el, majd Hermione megmutatja a sebhelyét.

Felállt és a bíró úr elé ment, majd feltűrte az ingujját, láttatni engedte a "sárvérű" feliratot. Megfordult, hogy az egész terem láthassa mit tett vele annak idején a rózsaszín terror. Egyöntetű hurrogás és nemtetszés hullámzott végig a helységben.

-A vád igaz, mit tud felhozni mentségére? Vagy esetleg bevallja bűneit?
-Természetesen..ne....
-A vádak igazak, a bűnős beismerte tetteit...
-Ez nem fer!
-CSENDET!! Ezért a bűnökért börtönre ítélem, örökké.
-De én nem is...!
-Ha akarja, akár a dementorcsókot is megkaphatja, csak kérnie kell. Ön is tudja, hogy a testi sértés, ami erőszakot von maga után, életfogytiglan börtonnel jár, Dolores?

Öröm volt látni, ahogy az aurorok elhurcolták innen Dolores "rózsaszín terror" Umbridge-ot. Ginny kis híján Harry nyakába ugrott, Hermione és Ron szorosan ölelték egymást, mi Dracoval úgyszintén.

-A tárgyalás befejeződött. Azonban, mielőtt még távoznának, szólok, hogy a következő tárgyalás előtt két héttel szólunk az illetékeseknek, akiknek részt kell venniük. A tárgyalásnak vége.

Apa valószínűleg büszke lenne rám.
Vegyes érzelmekkel teli jöttem ki a tárgyalóteremből és mentem haza Dracoval.
~~
-Hogy ment?
-Győztünk! Azkabanban fog raboskodni az élete végéig Umbridge! Éljen! Éljen!
-Velünk...?
-Ne aggódj anyám, szólnak időben.
-Remek hírek fiam. Úgyis szúrta a szememet az a nő. Gratulálok! Büszke vagyok rád!
~~
-Nekem ezt így, sosem mondta.
-Örulj neki Draco. Képzeld, nekem sosem mondta senki a szüleim közül. Mégis, éreztem, hogy büszkék. Apa... Mindig is arra volt a legjobban, hogy tíz évesen olyan bájitalokat készítettem el, amit harmadikban csináltunk. Aztán még a SVK-nek gyakorlása is ott volt, imádtam párbajozni, mégha csak ritkán is nyílt alkalmam rátámadni, szerettem. Itt most nem a halálos fenyegetésre gondolok, hanem egyszerű Rictumsempra-ra és Serpensortiára, tudod...