11.rész

743 59 4
                                    

Kedvesen az újonc őr kezét ki tekerem amit még 9-ben tanultam. Motoromhoz rohantunk, gyorsan fel kaptam sisakom és beindítottam a járműt. Hael fel pattant mögém és száguldozni kezdtünk. Nem sokkal később a rendőrök is megérkeztek előttünk és mögöttünk is ott voltak. Hael csak vállamra markolt és leugrott én pedig ezt követve lefaroltam. Mikor jobban szemügyre vettem mi is van körülöttünk képzeletemben agyon vertem magam mert ezek egyáltalán nem rendőrök. Mivel ha jól tudom rendőrök nem furgonokkal járkálnak és nem olyan cuccba ami robbanás és sav ellen van néhányon még gázmaszk is volt. Hael szépen lassan újra démoni alakba került. Szárnyai csak úgy pompáztak a napfénybe, órási mosolya által látható volt éles fehér fogai. Szája oldalt felszakadt és füstölni kezdet, karmazsin vörös szeme meg egyezett az enyémmel. Ezek a 'bácsikák'fegyvert szegeztek rá mire Hael támadni kezdett. Nem is kell mondanom hogy nem értek semmit ellene de mikor már a 4.ember kezét törte ki vissza sétált elém és számra egy csókot lehelt(?). Majd kezét meg éreztem fejemen... és feketeség.

*idő kiesés*

Mikor fel kelletem egy szobába voltam... akarom mondani egy osztályba. A régi osztályomban. Elég durván megvert emberek feküdtek körülöttem, azok az emberek akik miattam jutottak kórházba. De, egy valakit nem láttam aki miatt ez történt. Eszembe jutott hogy amikor ez történt ő a hátam mögött volt. Meg fordultam és valóban ott volt ő is, támadni kezdet mire nyakát kitörtem. Valójában nem öltem meg.... már mint akkor. De akkor most... mi van? Én megint az osztály fele néztem és amikor ismét meg fordultam a fiú élt... ismét nekem jött de ugyan azzal a reakcióval kioltottam életét. Egy ajtót meg pillantva mentem ki rajta és mikor kiléptem egy romos hely fogadott majd valaki oda jött mellém.

-Fehér Alex?-kérdi mire bólintok egyet.-Kérem erre tessék.-leszaggatta a láncokat egy ajtóról a lény (nagyon nem hasonlított embere mivel szarva voltak és gigászul nagy körmei). Be mentem az ajtón amikor egy szobában találtam magam és egy férfi ült a székben. De nem akármilyen férfi, túlságosan is ismerős volt.

-Alex fiam, kérlek foglalj helyet.-mondja az úr, száján egy kissé ijesztő vigyorral. A székre leültem és belle kezdtem.

-Nem vagyok a fia.-mondom kissé halkan mivel fogalmam sincs hogy ő ki és nem szeretném hogy ha kiderülne a végén hogy ő valami hatalmas nem tudom mi és a modorom miatt kinyuvasszon.

-Oh~ te az csak hiszed.-én csak kérdően rá néztem.-Igaz is. Még nem mutatkoztam be, Morningstar Lucifer lennék.-nyújtott kezet amit viszonzásul meg ráztam. De ennek ellenére bennem van az hogy 'mi a fasz?!'.-Nem is olyan rég láttalak a gyógyintézetbe. Mond csak mi lett Haelel?-néz rám kérdően.

-Ki jutottunk de fogalmam sincs hogy jelen pillanatban mit nem csinál.

-Oh, értem. Valójában tudod mi történt 'most'?-erre csak nemleges válasszal bólogattam.-Hael kitörte a nyakad.-szemeim tányér nagyságúra nyíltak és csöndben hallgattam tovább.-Vicces, nem de? Hisz a bátyád ölt meg téged.

-Tessék?-mondom egyre összezavarodottabban.

-Igaz is, Hael se tudja. Mind ketten a fiaim vagytok. Na de, vissza térve az előző témához. Mikor meghaltál akkor az egyik démonom a bűntudatódal akart téged kínozni de te könnyedén kisétáltál az ajtón amit nem mindenkiről lehet el mondani. És mivel a fiam vagy és meghaltál ezért innentől fogva te is arkangyal vagy és a pokol hercege és-mondatát már nem tudta befejezni mivel valaki berohant.

-Uram! Hael veszélyben van!

-Még is mi történt?-kérdi oda sietve.

-Az emberek valahogy meg tudták sebezni.-rám pillantott Lucifer és kezével legyintett egyet mi szerint menjek vele. Felpattanva ugrottam is mellé. Nem szeretném hogy ha valami baja esne Haelnek. Számhoz nyúltam ahol pár perccel ezelőtt még az övé pihent. Mikor Lucifer megállt el is kaptam a kezem.

-Alex, mehetünk?-kérdi mire én csak bólintok egyet. Fehér szárnyait kibontva kezemre fog. És mikor észbe kapok már ott vagyunk ahol az előbb haltam meg. Hael a földön fekszik ami miatt oda kapkodom lábaim. Fel tápászkodik négykézlábra és vért köhög fel. Egy maszkos férfi kézen lövi mire Hael össze esik.

~Hael nézette~

Mikor össze estem a kezembe hirtelen nyilalló fájdalomtól meg éreztem egy kezet hátamon. Rá néztem és szívem oda baszott nekem egyet. Alex kezébe véve adott át Lucifernek. Utoljára morcos arcát láttam majd mindent el söprő erővel végezte ki az embereket. Lucifer mellé lépve ismét kezébe vett. Rám mosolygott mire szívem újra oda baszott nekem egy kurva nagyot. Luciferre nézet aki bólintva egyet szárnyait kitárta és karjánál fogva át vitt minket a Pokolba. Szemeim lehunyva aludtam el Alex kezében. Ennek ellenére rohadtul fájt mindenem.

Mikor fel keltem egy ismerős helyen voltam. Mikor jobban szét néztem rá jöttem hogy ez a szobám... az az a pokolban lévő szobám. Kimászva ágyamból megállapítottam hogy sebeim begyógyultak. Az ajtón kimenve meg pillantok két alakot, pontosabban Lucifert és Alexet. Lucifer abban a pillanatban le baszta az asztalra poharát mikor meglátott és sietősen hozzám rohant.

-Jól vagy?-kérdi.

-Persze.-mondom majd a másik fiura nézek kérdően. Ő csak vállat rándítva néz minket.

-Beszélhetnénk négy szem közt?-én egy igennel bólintok mire ajtót nyit nekem és besétálok rajta le huppanva egy székre.-Hael tudod te is jól mit csináltál szerintem.-néz rám 'szikrákat lővelve' felém szemével. Én persze nem tudom mire gondol... szóval kérdően rá nézek mire sóhajt egyet.-Alexet, megcsókoltad.-mondja mire fejen üt az emlék de kicsit túl gondolja úgy érzem.

-Azt csak azért tettem hogy ne gondoljon a halálra, így könnyebb volt.-mondom meg az őszintét.

-Hael...-néz rám komoran.-Tudod jól hogy mi ilyet nem szoktunk tenni.

-És baj hogy én 'más' vagyok?

-Nem, nem lenne hogy ha nem lennétek tes-

-MIK?!-ordítok rá.

-testvérek...-suttogja.

-Már nem Földön vagyunk Lucifer, könyörgöm~.

-Khm... van valami amit te nem tudsz.

-Sok minden van amit nem tudok, na de mesélj.

-Alex és te a... fiaim vagytok.-ejti ki száján a szavakat végére kissé el halkul.

-Hael?-lökdösi meg vállam Lucifer mert nagyon el merültem gondolataimban.

-Van még kérdés?

-Lenne.-mondja mire rá nézek.-Ugye nem szerettél belle?-kérdi mire felnevetek.

-De hogy.-mondom még mindig kicsit nevetve.

-Biztos?-mondja miközben aggódóan néz.-Figyelj engem nem zavarna.... csak tudni akarom.

-Nem.-vágom rá azonnal.

Köszönöm a segítséget Fuyoshi-beachnak 😊
Ha érdekel van 2 NAGYON jó storyja *^*

Sötét úton a fény fele || 1.évadOnde histórias criam vida. Descubra agora