On the roof with Spider-Man

24

Talán most utoljára ültünk együtt a tetőn, ami nélkül már nem tudnám elképzelni a mindennapjaimat.

Azon gondolkodtunk, hova mehetnék.
-A régi lakásotok? Mi lenne, ha visszamennél oda?
-Az csak ideiglenes megoldás lenne. Senki sem fizetné a csekkeket, ha munkát is vállalnék, az sem lenne elég arra, hogy eltartsam magam. Vagy a szomszédok rájönnének, hogy gáz van és máris árvaházban kötök ki.-Mondtam, mire Peter sóhajtott egy nagyot.
-Nem hagyom, hogy az utcára kerülj. Figyelj.-Fogta meg vállamat.-Visszamész a lakásotokba egy időre, én pedig kitalálok valamit.-Nézett rám komolyan. A sírástól még kicsit piros volt szeme, amitől megszakadt a szívem.
-Oké.-Bólogattam.-Szerintem ne vesztegessük erre az időnket.-Mosolyodtam el szomorúan.-Ki tudja, lehet ez lesz az utolsó alkalom, hogy együtt lehetünk.-Mondtam halkan, ennek gondolatára is összeszorult a torkom.
-Ilyet ne is mondj.-Fordult el tőlem.
-Úgyis tudod, hogy nem a fényes oldalát nézem a dolgoknak. Ez esetben pedig végképp nem.-Mondtam, mire mintha valami az eszébe jutott volna, megint felém fordult és megfogta kezem.
-HA igazad lenne, egy dolgot ígérj meg nekem.-Kérdőn néztem rá, majd egy kis hatásszünet után folytatta.-Hogy nem hagysz el.
-Ezt hogy érted?
-Kérlek, ne öld meg magad.-Mondta és megint könnyek gyűltek szemébe.
-Nem fogom.-Szorítottam meg kezét bíztatóan. Ajkát beharapva bólogatott, gondolom próbált erősnek látszódni.-Na, gyere ide.-Öleltem meg szorosan. Peter elhúzódott, majd szemembe nézett.
-Ha kell, odaköltözök.
-Nem. Neked itt van May, vigyáznod kell rá.
-Ahogy rád is.
-Nem tudsz kettészakadni. Peter, megtiltom, hogy hozzámköltözz.-Jelentettem ki. Lehet, hogy May volt az, aki talán örökre elszakított a védőangyalomtól. Lehet, hogy megint az öngyilkosság küszöbére taszított. De mindezt Peterért tette. Nem hagyhatom, hogy Ben után ő is elhagyja Mayt. Mert tudom, milyen erős tud lenni ez a fájdalom. És ezt senkinek sem kívánom.-Nem lesz gond. Megleszek.-Simítottam végig hüvelykujjammal arcán, mire Peter közelebb hajolva megcsókolt.

Hirtelen elhajoltam.
-Amúgy mi lesz apám holttestével?-Néztem Peterre tanácstalanul.
-Te komolyan erre gondoltál miközben...?-Kérdezett viszza olyan tekintettel, mintha megőrültem volna.
-Nem, dehogy, fujj!-Takartam el arcom szégyenemben, mire Peter felnevetett.
-Egyébként jó kérdés. Nem kellene sokáig itt hagyni. Majd éjszaka visszamegyünk érte, ha nem lesz annyi ember. Úgyis kezd lemenni a nap.-Nézett az égre.

-Mads?-Nézett felém Peter hosszas csend után.
-Igen?
-Tudnál... Tudnál valamit játszani utoljára?-Kérdezte, majd elnézett a szintetizátor irányába.
-Persze.-Bólintottam mosolyogva. Örülök, hogy valakit végre sikerült megfertőznöm a zenemániámmal.

A szintetizátorhoz ülve gondolkodtam, hogy mit is játszhatnék.
-Ami először az eszedbe jut.-Válaszolta meg kérdésem Peter, mintha a fejembe látna.-Az úgyis mindig passzol a helyzetünkhöz.-Vonta meg vállát.
-Oké.-Fogadtam meg Peter tanácsát. A zongorától ellépve a fiúval szembe álltam, mire ő kérdőn nézett rám.-Ehhez nem kell zongora.-Magyaráztam meg előbbi cselekedetem, lehunytam szemem és énekelni kezdtem.

-Hell raising, hair raising, I'm ready for the worst. So frightening, face whitening, fear that you can't reverse.-Beleadtam mindent, az (talán) utolsó alkalmat, hogy énekelhetek Peternek, nem szerettem volna elcseszni.-My phone has no signal, it's making my skin crawl, the silence is so loud.-Ezen az utolsó alkalom dolgon túlságosan is elgondolkodtam, majdnem sírás kerülgetett, de sikerült észhez térítenem magam. Ha sírok, ő is sír, ezt pedig nem akarom.-The lights spark and flicker with monsters much bigger than I can control now.-Kinyitottam szemem. Peter szemében ugyan az a csodálat, mint először.-Welcome to the panic room,-Tártam szét karjaim, mintha csak erre a helyre utalnék, pedig szimplán csak a tetőkre gondoltam, ahol kiöntöttem a lelkem Peternek.-Where all your darkest fears are gonna come for you, come for you.-Mosolyodtam el, mire Peter is ezt tette. Nem vagyunk szadisták, csak megint sikerült eltalálnom a hangulathoz illő számot.-Welcome to the panic room, you'll know I wasn't joking when you see them too, see them too.
-Ez mennyire igaz...-Suttogta Peter. Nem hagyhatta szó nélkül ezt a sort.
-Still waiting, hands shaking, maybe the coast will clear. But these voices, these strange noises, they followed me in here.-Néztem komolyan Peterre, visszagondolva azokra a rohadt démonokra, amik szépen kezdenek visszamászni a fejembe. Egyre több és több ilyen mocsok mászkál odabent.- My phone has no signal, it's making my skin crawl, the silence is so loud. The lights spark and flicker with monsters much bigger than I can control now.-Énekeltem és észrevettem, hogy Peter csendben dúdolja a dallamot, aminek hallatára elmosolyodtam. Nagyon szép hangja van, de nem akartam zavarba hozni, úgyhogy énekeltem tovább.-Welcome to the panic room, where all your darkest fears are gonna come for you, come for you. Welcome to the panic room, you'll know I wasn't joking when you see them too, see them too. There's no crying wolves now, cause the truth has settled in, hiding under goosedown, for your nightmare to begin-Megragadtam Peter kezét.-Welcome to the panic room,-Kezdtem el ritmusra ugrálni a sötét hangulatú zene ellenére felszabadultan, magammal húzva a megilletődött srácot. Ki akartam használni azt a kevés időt, amíg nem kell a többi dologra gondolnunk.-Where all your darkest fears are gonna come for you, come for you. Welcome to the panic room, you'll know I wasn't joking when you see them too, see them too.-Abbahagytam az ugrálást, de Peter kezét nem engedtem el.-Hell raising, hair raising, I'm ready for the worst.-Fejeztem be a számot, Peter sokkolt arca láttán elnevettem magam.
-Te még az ilyen számokra is tudsz bulizni?-Kérdezte, mire én csak vállat vontam.-Még mindig elvarázsol a hangod.
-Képzeld, a végére meg is szoktam.-Nevettem fel.
-Megígérem, hogy ez nem az utolsó alkalom volt. Amíg nem hallottam az összes számot tőled amit ismersz, addig ebből nem engedek.-Húzott magához közelebb és szorosan megölelt.
-Nehéz lesz tőled elválni.-Morogtam mellkasába.
-Megoldom.-Támasztotta állát a fejem tetejére.-Ne aggódj.

Sziasztok!
Csak egy gyors kérdés: Ha van a részekben zene, aminek leírom a szövegét, fordítsam le magyarra, vagy ez így maradhat?
Köszi, hogy eddig kitartottál, értékelem.