Bíztam Benned (befejezett) /H.S./

XVIII.

H A R R Y S T Y L E S pov.

Ahogyan karjaim közt aludt az én gyönyörűségem, képtelen voltam másra sem gondolni, csakis arra, hogy már megint elbasztam mindent.

Mint mindig.

Viszont, ha nem derül ki ez az egész, akkor minden rendben lesz. Nem tudhatja meg, akkor összedölne az, amit idáig rendbe hoztam benne, a lelkében.

- Ha tudnád, hogy én ezt most mennyire bánom, Babám. - suttogtam, majd egy puszit nyomtam a hajába. - De annyira nagyon szeretlek Téged. - illatától bódultan temetem nyakhajlatába arcomat, majd elnyomott az álom.

•••

Oldalamra fordulva kezemmel tapogatózni kezdek Babám után, azzal a szándékkal, hogy magamhoz ölelhessem apró testét, de nem találom. Mire ezt felfogom még álmos fejjel, eltelik fél, esetleg egy perc, ám utána szemöldök ráncolva emelem fel fejemet a párnáról.

Kezeimmel megdörzsöltem szemeimet, majd feltápászkodtam. Az ablakon bevilágított a Hold fénye, így gyanítom, hogy még csak hajnal felé járhat az idő. Jobb esetben két, rossz esetben csak egy-, egy és fél órát aludtam.

Darcy keresésére vetem magamat, hisz nem szeretnék mást annál jobban, mint hogy magamhoz ölelve aludjunk együtt.

A fürdőben néztem meg először, de nem volt bent, így inkább sietve lementem a nappaliban. Ott se tartózkodott senki, ezért elindultam a konyhába, hátha ott lesz Kedvesem.

A kilincset megfogva szipogást hallottam bentről, amitől nagyon rossz érzés járta át a mellkasom, így egyszerre nem is gondolkodva bementem.

- Szerelmem, mi a ba... - nem tudtam befejezni, annyira lesokkolt amit láttam.

Darcy vörös, feldagadt szemekkel, hulla sápadt arccal nézett rám, miközben kezében ott volt egy hatalmas és nagyon éles kés, amit a csuklója felé tartott.

- H-ha köze-közelebb jössz, ak-akkor megteszem. - sírta, én pedig magatehetetlenül könnyekkel a szememben néztem rázkódó testét.

Köszönet a csodálatos könyvborítóert nopaynita♡ csodás lett♡