20.rész

369 29 3
                                    

Lisa szemszöge

Ledobom magam a kanapéra, mert amúgy is elfáradtam a sok pakolászásban, és felhívom. Kicsöng, mint a többi próbálkozásaimnál is, de semmi több, nem válaszol senki...

A többiek már lefekvéshez készülődnek, mivel korán indulunk, de én képtelen vagyok aludni. Befekszem az ágyba, nézem ahogy Rosé mélyen horpaszt, de nem jön álom a szememre. Nagyon csalódott vagyok. Tökre beleéltem magam, hogy Bambam visszajöhet, de már kezdem elveszteni a reményt. Nem értem, miért nem válaszol a hívásaimra, miért nem keres. Elvileg a barátja vagyok és tudtommal én is számítok neki valamicskét. A Seulminos dolgot sem tudom mire vélni. Miért van ott? Vajon csak követte őt oda, vagy ez volt a tervük, hogy megszöknek? Lehet boldogan élik a kis mézes-mázos életüket, míg én itt sajnáltatom magam. Nem, Bambam nem lenne képes ilyesmire. Nem hagyná itt a bandát, a srácokat és talán engem se Seulmin miatt, főleg azután amitt vele tett...bár lehet azt is csak kitalálták és Chojung Jiyong nővére miatt lépett le.

Aiiisssh, annyi minden van, amiről nem tudok semmit, csak találgatok! -dühöngök magamban és a hátamra fordulva a plafont kezdem pásztázni. Előveszem a telefonomat, de mivel a sötét szobát teljesen elárasztja annak fénye, a falfelé fordulok. Pötyögök rajta párat, Bambam-nek küldözgetek üzeneteket, de nem arról, hogy mennyire aggódom érte és hiányzik, hanem hogy mekkora egy hülye bunkó amiért mégcsak válaszra se méltat. Aztán nem bosszantom tovább magam, kikapcsolom a telefont és próbálok elaludni, ami persze nem sikerül. Felülök, végignézek a szobán, Rosé már más pozíturában ugyan, de még mindig húzza a lóbőrt én pedig felveszem a nyuszis mamuszom és kibaktatok a nappaliba. A Hold fényesen világít, tényleg gyönyörű telihold van. Uuu jönnek a vérfarkasok. -röhögök magamban. Kicsiként mindig ezzel íjesztgettek az unokatesóim. Kac kac.

Felveszek egy pulcsit, a fejemre rádobom a kapucnit és ilyen sexy szerelésben megyek fel a teraszra. A friss, hűvös levegő megcsapja az arcomat, ami jól esik és tiszta éber leszek tőle. Mondjuk nekem most pont az ellenkezőjére lenne szükségem, de never mind. Éppen mennék a korláthoz, hogy a cikázó fényekben gyönyörködjek, de valami elvonja a figyelmemet. Egy fekete alak a másik oldalon. Amint rámjön a felismerés, hogy igen, Lisa ez egy ember, kicsit meghőkölök. Már késő van, holnap korán talpon kell lenni, azt hittem én vagyok az egyetlen, aki mégis éjfél után itt flangál össze-vissza.

Kicsit nézegetem a fazont, de nem tervezek beszélni vele, most nem vagyok olyan hangulatban, így lassan, halk léptekkel elindulok visszafelé. De aztán mégis megtorpanok. Várjunk csak...piszkafalábak. Tiszta Déjà vu érzés és rájövök miért. Nem vagyok 100 százalékig biztos benne, de mégis elindulok a velem szemben álló férfi felé. Inkább csak az ösztönök, vagy tudom is én, valami önkívületi állapot lett úrrá rajtam. Pulzusom 200 feletti, érzem, hogy a szívem mindjárt kirobban innen, ráadásul alig kapok levegőt. A srác elfordítja a fejét, nem látom jól, nem tudom észrevett e, mondjuk nem kell nagy tehetség hozzá. Nem foglalkozom vele, csak folytatom az útamat felé. Aztán végre elérem és kicsit pipiskedve ölelem át.

Veszek egy mély lélegzetet, az illata teljesen átjárja az egész testemet és egyből megnyugszom. Csak még szorosabban húzom magamhoz és nem akarom elengedni. Kicsit más, mint amire számítottam, mind az illata, mind az érzés ami urrá lesz rajtam, de elhessegetem ezeket a gondolatokat.

-Tudtam, hogy visszajössz. -csak ennyit tudok kinyögni, ezt is olyan nehezen, hogy már szégyellem magam miatta, főleg hogy az illető, aki feltételezéseim szerint Bambam, megsem szólal. Erőt veszek magamon, merthát mégiscsak a büszkeségemről van szó, és elengedem. Nem moccan, csak mered a semmibe, én meg úgy érzem itt a pillanat, ez az én időm, hogy végre a fejének essek és kitombolhassam magam. Minden felgyülemlett bennem és úgy érzem, már nem bírom tovább visszatartani.

Blackpink in your areaWhere stories live. Discover now