golden rabbit ~ jikook | ✔

67. fejezet

- Nem is tudom, hogy mikor ettem utoljára gyorskaját - mosolygott Jimin teljesen tömött szájjal, de a mosolyt nem lehetett levakarni a szájáról.

Miután kiöntöttem a szívem Taehyungnak, jobbnak láttam, ha elkezdek készülődni, addig sem agyalok a dolgokon. Nagyon hálás voltam az alkalmazottamnak, amiért türelmesen végighallgatott és egyszer sem vágott a szavamba. Végül az volt erre az egészre a véleménye, hogy szerinte nem is érzek semmit Minju iránt, csupán régen volt már testi kontaktusom nőkkel, ezért is válthatta ki belőlem a fekete hajú ezeket az érzéseket. Nagyon remélem, hogy igaza van és komolyan csak a hülye hormonok miatt őrültem meg.

Végül a plázában lévő McDonald's-nál kötöttünk ki és mindketten McMenüt vettünk, mert nem volt kedvünk puccos étterembe menni. Én sem tudom, hogy mikor ettem utoljára ilyen egészségtelen kaját, de most az egyszer nem fogok belehalni abba, ha eszek.

- Én sem tudom, de legalább nagy kólát kaptunk hozzá, hogy még a fogainkat is roncsoljuk - próbáltam pozitív lenni, de nem igazán jött össze.

- Ehettünk volna máshol is - mondta, mire megvontam a vállaimat.

- Igazából teljesen mindegy, a lényeg, hogy veled vagyok - bókoltam neki, mire mosolyogva oldalra billentette a fejét.

- Ez aranyos volt - jött zavarba és csillogó szemeivel bámult engem.

Kicsit sem érdekelt, hogy hányan fognak csúnyán nézni ránk, az asztalon pihenő kezére csúsztattam a kezemet és gyengéden simogatni kezdtem a hüvelykujjammal. Ő továbbra is csak mosolyodott és, hol arcomat, hol pedig a kezeinket bámulta.

- Jeongguk? - hallottam meg egy ismerős hangot, de hirtelen nem tudtam beazonosítani, hogy még is kihez van szerencsénk.

Elvettem a kezem Jimintől és ekkor pillantottam meg Lee Hyonjunt és Minjut, amint az asztalunkhoz lépnek. Lesütöttem a szemeimet, mert nem szerettem volna ránézni a lányra, hiszen itt ül velem szemben a szerelmem, akivel most éppen randizunk.

- Hyonjun - keltem fel az asztaltól, hiszen még sem akartam tiszteletlen lenni, majd kezet fogtunk és ismét helyet foglaltam. - Ő itt Jihoon, az egyik alkalmazottam. - mutattam be Jimint egy teljesen más néven, hiszen nem kockáztathattam, hogy esetleg rájöjjenek. - Ő pedig egy nagyon tehetséges maffia vezér, Lee Hyunjun és a lánya, Lee Minju. - pillantottam most először az említettre, ami talán nem volt a legjobb döntés.

És végig kellett nézzem, ahogy Jimin kezet fog a lánnyal, akivel megcsaltam. Gombóc nőtt a torkomban és azon nyomban fel akartam innen szívódni, mert iszonyatosan szégyelltem magam. Minju szomorúan pillantott rám, de még sem tudtam teljesen leolvasni, hogy mit gondol jelenleg. Vajon látta, hogy fogom Jimin kezét? Vagy egyáltalán érdekli-e, hogy ki is nekem valójában a fiú?

- Mi jót csináltok erre? - kérdezte a férfi.

- Mozizni jöttünk, előtte pedig úgy döntöttünk, hogy bekapunk valamit - sandítottam Jiminre, aki alsó ajkát harapdálva bámulta az üres sült krumplis tasakot.

- Ilyen jóban lennél az alkalmazottaiddal? - ráncolta össze a homlokát, mire én csak bólintottam egyet.

- Jim... - kezdtem el, de utána eszembe jutott, hogy az előbb találtam ki neki egy random nevet, szóval nem kellene a rendes nevét használjam. - Jihonnal nagy horror rajongók vagyunk, szóval meghívtam mozizni. - próbáltam menteni a menthetőt, bár szerintem így is gyanút fogott.

- Értem. Mi viszont megyünk, mert negyed óra múlva tárgyalásunk lesz. Örülök, hogy összefutottunk és annak is, hogy megismerhettem Jihoont. - fogtunk ismét kezet, én pedig ismét Minjura pillantottam.