The boy from the cinema/F.W/

10.

A találkáig még sok időm volt, ezt ki is használtam a pihenésre. Állítólag nyolcra jönnek értem, sikeresen elkezdtem a készülődést hét óra ötvenöt kor. Nem szenteltem sok figyelmet a külsőmre, igazából csak úgy leszek a moziban.

Ötvenkilenckor a tükör elé léptem és ki bontottam egész nap kontyba kötött hosszú fekete hajamat. Hullámosan omlottak a tincsek vállamra. Egy bordó pulóvert és egy bő kék farmert vettem fel. A cipőm a szokásosan kopott szürke Vans volt, ja meg a telefonom. Az említett tárgy kijelzőjére sandítottam, nyolc óra. Le lépkedtem a lépcsőn, majd magam után bezártam a bejárati ajtót.

Troy valahova ment, nem különösebben izgatott bátyám tevékenysége.

Le ültem a bejárat előtti lépcsője és vártam, de nem sokáig kellett. Egy sötétített üvegű autó gurult be az utcánkba, majd mikor közelebb ért le parkolt. Anyós ülés felőli ablaka le húzódott és intett a bent ülő barátnőm. Meggyötörten keltem fel és élő halott módjára száltam be a kocsi hátuljába

-Sziasztok!-köszöntem-Cate vagyok!-nyújtottam kezet a sofőrnek. Ismerős volt, egy gyors agyamban való keresés után rá jöttem
-Cate, ismerjük egymást!-nevetett fel James, Finley barátja. Basszus! Az autó megindult és kiugrani sem tudtam. Ha ez egy csapda akkor megölöm magamat, lassan csúsztam le az ülésen.
-Ez egy csapda?-suttogtam és a vissza pillantóba néztem, nem kaptam választ-Ez egy csapda?-hajtogattam tovább, de lehet magamba beszéltem és ezért nem kaptam válaszokat kérdésemre

Az autó lassan megállt és pár perc múlva nyílt a másik oldalon lévő ajtó. Ez egy csapda, ez egy csapda! Mikor felbukkant a göndör hajtömeg fejemet bosszúsan vágtam a nyak támasznak

-Ez most komoly?-kezdett el Finn kiabálni gondolom Jamessel- Azt mondtad egy kedves lány lesz!-dőlt hátra puffogva

-Kösz!-forgattam meg szemeimet és a kilincs felé nyúltam ám újra elindultunk-Ne szivass már!Hagy öljem meg magamat!-helyeztem kezemet Rose vállára-Megfojtalak!Ha én nem akkor te fogsz meghalni!-nevettem sátánian

-Hagyd már abba!-nevetett és le szedte kezeimet magáról-Jó este lesz ez!-mosolygott ránk bíztatóan. Finnre néztem, puffogva dőlt az ajtajának.

-Ezt az estét nem fogom ki bírni! Főleg nem pia nélkül!-nevett fel mellettem és telefonját kezdte matatni.

A moziban barátaink két oldalán mentünk

-Ti mit fogtok kérni?-fordult hátra mosolyogva James

-Én kukoricát és üdítőt veszek, magamnak!-nyomatékosítottam az utolsó szót

-Szint úgy!-fonta mellkasa előtt össze kezeit a most már mellettem álló "randi partnerem"

-Vehetnétek páros menüt, ez egy randi!-kacsintott ránk Rose

-Ki zárt, hogy az ő kis koszos kezével végig tapogatott kukoricát egyem! Ez nem egy randi, mert be lettem csapva! Nem is akartam el jönni, mind ketten be lettünk csapva!-mondtam lassan már kiabálva, Finnre néztem- Komolyan! Te sem akarsz itt lenni, én sem! Nem lehetne, hogy őket magukra hagyjuk?-reménykedtem az igenbe, de más válaszolt a kérdésemre

-Nem!-mondta szinkronban a másik kettő-Itt maradtok és kibékültök!Erre megy ki az egész, ha nem vennének észre!-magyarázott idegesen James

-Szent a béke?-nyújtotta kezét mosolyogva Finley. Elfogadtam a kezét és bólintottam- Most, hogy ki békültünk tényleg elgondolkodhatnánk a páros menün!-fogta még mindíg kezemet-Persze csak is költség hatékonyság szempontjából!-húzta el kezét és eltávolodott.  Arcán zavarodottság jelei virítottak

-Legyen!-mosolyogtam rá és össze fontam ujjainkat. Bár fogalmam sincs miért tettem ezt, ennek a fiúnak a közelében sokszor megmagyarázhatatlanok a cselekedeteim.
Tekintetét fürkésztem, ajkai hívogatóan nyíltak szét, szemei csillogtak. Szeplői most még jobban vonzottak, jobban mint máskor.

Bementünk a filmre, már nem is zavart, hogy Finn mellett kell ülni. Hiányzott, nagyon kedvelem.
Jobban mint egy sima barátot

-Cate, kedvellek, nem csak barátként!-fordult oda felém Finn a film vége után, amikor a folyosón sétáltunk kifelé

-Én is téged! Richiet csak barát!-suttogtam. Megállított és maga felé fordított. Döbbenten mosolygott rám. Bátortalanul átölelt, lágyan szorított magához. Vissza öleltem, jól eső melegség töltötte el testemet. Kissé elhúzódott tőlem, épp csak arcunk között volt távolság.

-El jönnél velem holnap a vidám parkba? Csak mi ketten lennénk!-nézett mélyen szemembe. Óvatosan bólintottam, Finley jobbja arcomra siklott és közelebb húzta azt magához. Egy gyors és cuppanós csókot nyomott arcomra.

-Holnap találkozunk Finn!-nyomtam egy puszit orrára és haza siettem. 

El sem hiszem, hogy ő is érez irántam valamit. A holnapi úgy érzem fontos nap lesz számomra,remélem az lesz. Nem is értem miért tagadtam az érzéseim magam előtt.