Edina sietősen lépkedett apu és az idegen felé.
Az én lábaim legyökereztek. Mit keres apa társaságában ez a pasas?
Mintha valami romantikus filmben lennénk, egyszerűen nem akarok hinni a szemeimnek.
Még időben elkapom Edina könyökét.
-Várj. Rosszul vagyok. Ki kell mennem.
-Ne csináld! Mi a baj?
Szorosnak éreztem az időt. Ha tovább maradok apa észrevesz, mellesleg Edina hangja sem volt soha csendes. Tuti észrevesz. Tuti végem. Megint rámförmed. Nem akarom.
Erre most nem voltam felkészülve.
Kirohantam a presszóból.
Az ajtó hangos durranással csapódott be mögöttem. Elsiettem kávézó hatalmas ablakai elől. Még a végén apám kiszúr és utánamjön. A sarkon megálltam és agyalni kezdtem. Edina is utolért.
-Mari! Apud észrevett minket. Mondtam neki, hogy megyünk, csak rosszul vagy.
-Jó! Köszi! -nyökögtem, végül úgy döntöttem, hogy semmiképpen sem megyek be a presszóba. Nem
Akartam találkozni Mr. Teddelatelefonoddal. Nem elég, hogy remegni kezdett tőle a lábam, még a rosszullét is kerülgetett az erős szívdobogástól. Edina értetlenül nézett rám. Láttam a szemében hogy kíváncsi szinte falná a magyarázkodásat, de nem mondhattam neki semmit. A drága barátném kíváncsi természet volt. Nem bocsátottam volna meg magamnak ha megtudja esetleg az egész baráti köröm hogy szerelmes vagyok egy talpig úriember be aki mellesleg egy nagy fasz. Na persze ez nem így van, nem vagyok belé szerelmes, de Edina szereti kicsit kicifrázni a dolgokat.
Csak hallgattam és gondolkodtam.
Mély levegő, mély levegő. Egyenletesen kezdtem lélegezni.
Visszamenni?
Még mit nem. Amíg az a pasas odabent van, én biztos nem megyek be.
Visszasiettem az autómhoz és feltéptem a zárat. Edina ilyest vonyításával sem törődtem.
-Mari hova mész? Hallod?!
Hallottam, de nem érdekelt. Amint beültem a volán mögé, megcsörrent a telefonom. Apa hívott.
Sose fordítottam neki hátat.
Valamit ki kell találnom. Megvakartam a tarkómat.
Edina beült mellém. Ilyedt-kíváncsi volt.
-Igen apa? -szóltam bele a telefonba.
-Mi történt kicsim? Miért szaladtál ki?
-Öööm, nem, én, vagyis, csak...-fújtam egyet. Edinára pillantottam. Ő csak pislogott.
-Na, mi a baj?
-Kivel vagy?
Megremegett a lábam.
-Anyád főnökével vagyok, Petivel.
YOU ARE READING
Szívem főnöke
RomanceRöviden annyi, hogy sosem rajongtam a rosszfiúkért. Szerettem ha egy srác romantikus és amolyan hősszerelmes. Igen ezt szerettem és ezt akartam addig, amíg meg nem ismertem anya főnökét. Teljes ellentéte volt az eddigi elképzeléseimnek. Miért nem tu...
