T.I.M.E.~Charles Leclerc FanFic~

10.

Reggel őrült kopogásra ébredtem.
-Mi van? - téptem fel az ajtót.
Charles beesett rajta utánna becsapta maga mögött.
Értetlenül néztem rá. Kihúzta magát és levette a napszemüvegét.
-Jó reggelt. - köszönt.
-Neked is. Miért kellett így hajnalok hajnalán... -
-9 óra van. - közölte.
-... Felkelteni?-kérdeztem.
-Giada hívott. Meg mert két néni a... Nem érdekes. - rázta meg a fejét.
-És miben maradtatok? Mármint Giaval. - ültem le az ágyra.
-Azt mondta, hogy mivel itt vagy ezért szakíthatnánk azért, mert megcsalom veled. De csak akkor ha nem baj, hogy viszhangod lesz. - mondta.
-Húha. Ezek azért komoly vádak. Tetszik. - mosolyogtam.

-Kérsz gyümölcsöt? - kérdeztem miután kijöttem a fürdőből.
-Nem. - motyogta ki sem nézve a telefonjából.
-Jó. - csináltam egy adag gyümölcs salátát és kiültem vele az erkélyre.
-Furcsa... Nem sokszor van egy nap szünet az időmérő és a nagydíj között.- jött ki a fiú.
-Tudom. - bólogattam két falat között.
-Jó illata van. - nézte a pályát.
-Charles. Kérsz? - nyújtottam felé.
-Nem.-tiltakozott.
-Na jó. Egyél. - felkeltem és odaadtam neki aztán megsimogattam a fejét és bementem.

-Amúgy itt van a sapkád. - adtam oda neki.
-Ja. Van még vagy három. - rakta le a tálat az asztalra. - Mehetünk? - kérdezte.
-Mindjárt. - néztem körbe. - A legendás fotót elviheted.-nyomtam a kezébe a szivecskés fényképet.
-Miért nem viszed magaddal? Nem kellek? - kanyarította lefele a száját.
-De. De te most itt vagy. És ha visszaértünk Monacóból egy szobába leszünk... Úgyhogy nem. Nem kell. - vettem el tőle. Elraktam a polcra és sóhajtottam.
Megkövülve állt ott ahol hagytam.
-Na mi az? - kérdeztem.
Szó nélkül megfordult, de az ajtóban megállt és visszafordult.
-Azta. - motyogta aztán visszajött és megölelt.

-Milyen meglepő... - néztem a Ferrariját.
-Van akinek jár egy kis protekció. - kacsintott, majd felcsapta a napszemüvegét és beült az autóba. Követtem és bevágódtam a jobb egyre.
-Felvágós. - nyújtottam nyelvet rá.
-Höh. - taposott a gázba.
-Amúgy kocsival 9 és fél óra ám az út.- mondtam.
-Tudom. Csak a reptérig megyünk.- jelentette ki.
-Jó tudni. - néztem ki az ablakon.
-Mhm. - nagyon koncentrált az útra.
-Charles... 150-nel mész. - fogtam meg a karját. Lassított utánna összekulcsolta az ujjainkat.

-Te most direkt vágsz fel ugye? - néztem a repülőjét.
-Naaa. Nem vagyunk előítéletesek, ugye? - huzogatta a szemöldökeit.
-Ne lopd a szövegem. -vigyorogtam..