[10.rész]

2.6K 223 5
                                    

Mikor nyitogatni kezdtem a szememet egy kémlelő szempárral találkoztam először. Elmosolyodott amikor meglátta, hogy felébredtem, majd magához ölelt.

- Jól aludtál? - dünnyögte rekedtes hangon, mire én csak bólintottam egyet. Lábát átdobta derekamon és a hajamba nyomta orrát. - Én is. - kuncogott fel, majd mikor kiakartam már kelni az ágyból, nem engedett. Mégjobban a magához húzott és mit volt mit tenni, kényelmesen belebújtam ölelésébe.

- Menni kéne reggelizni. - motyogtam a mellkasába, mire ő egy nagyot sóhajtva picit elengedett, de derekamon még mindig pihentette karját.

- Nem. - csóválta fejét, miközben mosolyogva nézett kipirosult arcomra. - Csak ha.. - hajolt közelebb, mígnem homloka az enyémhez ért - meg nem kapom a reggeli csókomat. - vigyorodott el pimaszul, mire mégjobban elvörösödtem. Próbáltam kiszabadulni fogságban tartó kezei közül, de reménytelen volt egy olyan izmos emberrel szemben, mint ő.

- Tudod mit? Nem is vagyok éhes. - vigyorodtam el én is és kinyújtottam a nyelvem. Viszont arra nem gondoltam, hogy anélkül is megkapom a puszimat. Ajkai váratlanul simultak az enyéimhez és kezdtek mozogni. Meglepődtem, mégis úgy éreztem, szükségem volt erre. Mikor hajolt volna el, én tarkójára fogtam és erőszakosan kaptam szája után. Elmosolyodott, mire én durcásan húzódtam el. - Ne nevess! - fordultam el tőle a másik irányba. Újfent elkuncogta magát és visszafordított.

- Valamivel kitudnálak engesztelni? - tornyosult fölém. Apró puszikkal hintette be arcom összes lehetséges pontját, miközben én nevettem alatta és igyekeztem eltolni. Mikor úgy érezte befejezte dolgát, csak lebugyesztettem ajkaimat és kérlelően rá néztem.

- Ha folytatod talán megbékélek. - csuktam be szemeim és vigyorogva vártam, hogy újból kényeztessen. Nem időzött sokat, egyből arcomra hajolt és össze-vissza puszilgatott, majd egyszer csak abbahagyta. Először csak az egyik szememet nyitottam ki, hogy meglessem mit csinál, majd mikor megláttam, hogy csak mosolyog, mindkettőt kinyitottam.

- Irtó aranyos vagy. - vett egy mély levegőt és megforgatta szemeit. - Nem bírok ellenállni neked.

- Tudom. - bólogattam helyeslően. Erre megcsóválta a fejét, majd ajkaimhoz hajolt, de nem csókolt meg.

- Menjünk akkor reggelizni. - suttogta párnáimra, majd felült. Puffogva néztem rá, hogy miért húzza az agyam, mire ismét felkacagott.

- Először tusolj le! - pöcköltem meg homlokát és leballagtam, ahol az elfelejtett személyek fogadtak

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

- Először tusolj le! - pöcköltem meg homlokát és leballagtam, ahol az elfelejtett személyek fogadtak.

- Oohh jó reggelt! - nevetett fel Jimin, Yoongi ölében ülve a kanapén. A tv fel volt kapcsolva és nyugodtan nézték azt, míg mi fennt aludtunk.

- Sziasztok. Teljesen kiment a fejemből, hogy ti is itt vagytok. - nevettem el magam és a konyhába sétáltam.

- Én már megcsináltam a kaját, ott van az asztalon, csak rátok vártunk eddig. - kiáltott utánam Yoongi, miközben utánam jöttek.

𝕄𝕖𝕤𝕥𝕖𝕣𝕤é𝕘𝕖𝕤 é𝕣𝕫𝕖𝕝𝕖𝕞 /✔Where stories live. Discover now