A tükörbe nézve, látom a csontjaim,
Egyszerűen nem változtak a gondjaim
A soron lévő üzenet,
Útjára indít egy könnycseppet
Ki vigyázott rám nyáron,
Most csendben hagyja, hogy fájjon
Ki vigyázhatna rám most is,
Ellöktem őt mégis
Alkohol mámorban úszom majd minden éjszaka,
A gyógyszer lelkemet álomba ringatja
S, minden nap sírok én, mint a kiszolgáltatott,
Pedig én vagyok ki oly sokat rontott.
