Harmincharmadik rész

4.4K 217 7
                                    

✨Ivy szemszöge✨

Azt hiszem az elmúlt két-három nap pozitívabban telt mint az elmúlt éveim összesen.

Voltak olyan pillanatok amikor nem bírtam megállni,hogy csak úgy ne mosolyodjak el.

Akár a munka közben,akár ha ebédet főztem.

Szinte nem is akartam elhinni,hogy egy olyan férfi mint Cole képes lenne érezni valamit irántam.Főleg úgy,hogy ismerte a történetem.Mégis így volt.És ezt be is bizonyította a napokban.

A gimis évem alatt nem volt kapcsolatom.Hosszú távú sosem.Egyszer volt egy srác akivel egy rövid ideig jártam,de nem működött a dolog köztünk.Utána pedig az utolsó aki tetszett az Stacy,a volt legjobb barátnőm bátyja Will volt akivel semmi nem volt köztünk.Most pedig itt van Cole és annyira szeretném,hogy működjön csak közben ismerem magamat és így nehéz bármi pozitívra is gondolnom.Előbb utóbb Cole rájön,hogy hiba volt bármit is elkezdenie velem.Ez volt az amitől féltem.Hogy erre ő is rá fog jönni.

Mégis Cole azt éreztette velem,hogy szerethető vagyok.Amit már jó ideje nem éreztem.

Próbálom elhessegetni magamtől a mérgező gondolataima,és inkább a jó dolgokra koncentrálni az életemben.

Skylarre,és Colera.

XxxxxxxxxxxxxX

🌃Cole szemszöge🌃

Nem volt már normális milyen boldognak éreztem magam.

Nem bírtam nem vigyorogni akárhányszor Ivyra gondoltam.

Nem bírtam ki,hogy ott a kanapén meg ne csókoljam.Ahogy nem bírtam aludni sem és ezért álltam fél órát az ajtaja előtt éjjel mielőtt ajtót nyitott volna.Ha nem teszi,szerintem nem lett volna merszem magamtól bemenni hozzá.

A rémálma közben pedig nem szerettem volna mást mint megnyugtatni.Egyáltalán nem akartam elterelni a beszélgetést önző érdekekből,mégis úgy éreztem tudnia kell,hogy szeretem.

Mert így volt.Szerelmes voltam belé.

Erre már hamarabb is rá kellett volna jönnöm,hogy amit érzek az nem csak sima vonzódás hanem sokkal,de sokkal több.

Eszemben sem volt megmondani neki,hogy szeretem.Még csak pár napja,hogy együtt vagyunk.Nem akartam őt egy ilyen fontos kijelentéssel megijeszteni.

Majd ha eltelik egy bizonyos idő és meg lesz a megfelelő alkalom,majd akkor elmondom neki.

Annyira szerettem volna elmondani a testvéreimnek,hogy együtt vagyunk,de egyelőre még nem tettem.Ivyt nagyon szeretik ezért is akartam azt,hogy Ivy is ott legyen.De ha nem akar ott lenni akkor nem fogom erőltetni.Akkor viszont nehezemre fog esni,hogy ne érjek Ivyhoz.

Mikor felébredtem akkor őt már nem találtam sehol,pedig szerettem mellette ébredni.Nem alszik itt minden nap amit sajnálok,de ez is olyan amit nem akarok erőltetni.Tegnap éjjel viszont együtt néztünk két Marvel filmet és a második végén még le se ment a stáblista már el is aludt.

Felöltöztem majd lementem a konyhába.A mai nap jónak tűnt.Már kezdtek nyílni a virágok így március legelejére.Nem volt annyira hideg sem már kint.

Ivy reggelit készített ahogy minden reggel.Szombatonként viszont amikor egyikünknek sem kell dolgozni,tovább szoktunk aludni.

-Jó reggelt.-köszöntem neki mosolyogva.Hátrafordult hozzám és rám mosolygott.Boldog voltam már csak attól is,hogy mosolyog.Olyan kevés alkalmak egyike volt ahogy mosolyogni láttam,őszintén.

Empty Eyes(hun) •Completed•Where stories live. Discover now