"Ha soha nem állsz ki azért, amiben hiszel, más sem fog."
(Demi Lovato)
•••
Már lassan két hete járok az iskolába, és semmi említésre méltó nem történt. A tanárok már engem is szívatnak, az osztályból meg Hope-on kívül senki nem áll szóba velem. Hát nem csodálatos ?
Az ágyamon fekszem, és max hangerőn hallgatom a zenét, miközben Jennie-vel videóhívásban beszélünk. Legjobb barátnőm hadonászva meséli az ottan lévő dolgokat, én meg nem győzöm épp ésszel követni az egészet.
- A nagyi jól van ? - kérdezek rá, ugyanis szerencsére legjobb barátnőm mindig látogassa.
- Igen. Szerencsére semmibaja. Ma is megyek át hozzá sütit sütni. Te is tudod milyen isteni a nagyit házi csokitortája - kalandozott el azonnal az édesség felé. Én csak egyetértően bólintottam, és próbáltam nem kimutatni a szomorúságom. Egyre távolabb érzem a régi életem, és ez egyáltalán nem tetszik.
- Ez csodálatos. Én a szobámban unom az életem, és próbálok nem végezni magammal - vontam meg a vállam, és próbáltam elviccelni az egészet, bár nehezen ment. Anya halála óta olyan haszontalannak érzem magam. Nem találom a helyem, és eléggé szar így élni.
- Bármi is jár a fejedben verd ki azonnal - nézett rám komor tekintettel Jennie. Szemeiben komolyság csillogott, és ha lehetséges lett volna, képernyőn keresztül megüt. - Inkább mesélj arról a titokzatos lóról - jött lázba azonnal.
- Csak egyszer láttam mostanában Sapphire-t. Apa nagyon félt, így valahányszor a lovardához megyünk soha nem hagy felügyelet nélkül - forgattam meg unottan a szemem, amin Jennie nagyot derült.
- Akkor szökj be este hozzá - vonta meg a vállát.
- Minek akarnék én beszökni oda ? Annyira nem érdekel engem az a hülye ló - vontam meg a vállam unottan, majd a székemen kezdtem el forogni, hogy ne unjam halálra magam.
- Valószínűleg az a "hülye ló" se akar téged látni, de legalább apád idegeire mehetnél, és pont te mondtad. Végre nyugodtnak érezted magad amikor a ló közelében voltál, és nem voltak öngyilkos hajlamaid.
- Azért azt nem akarom, hogy aggódjanak értem bármennyire is utálom őket, de a másodikban igazad volt. Tudod mit. Megteszem. Ma este elszököm Sapphire-hez - jelentettem ki magabiztosan, majd hirtelen hátra fordultam, amikor egy köhintést hallottam. Jade volt az.
- Tudod apa ennek nagyon nem fog örülni - biggyesztette le az ajkait tettet szomorúságot játszva, azonban a szemei elárulták, hogy nagyon is élvezi a helyzetet.
- Talán most az egyszer szemet hunyhatnál ezen, és tehetnél úgy, mintha nem hallottál volna semmit - kezdtem el alkudozni, azonban mostoha húgom tekintete egészen hülye fejet vágott. Hát ez most jól megszívtam.
- Vaagy elvihetnél magaddal, és nem köplek be senkinek - nézegette úgy a körmeit, mintha valami érdekesség lenne rajta. Élesen beszívtam a levegőt, és Jennie-re akartam nézni, azonban ő már nem volt hívásban. Szuper magamra hagyott magával az ördöggel.
- Szerintem ez nem egy teljesen jó ötlet. Még bajod eshet és...
- Elég ne is fojtasd - vágott bele azonnal a szavamba, mire elhallgattam. - Vagy magaddal viszel, vagy beköplek. Válasz.
- Miért akarsz egyáltalán velem jönni ? Miért nem szaladsz inkább azonnal apához, és árulsz be ? - néztem rá értetlen tekintettel, mert ez tényleg fura volt.
![](https://img.wattpad.com/cover/120459580-288-k768525.jpg)
YOU ARE READING
Real friends
Teen Fiction"Nincs oly bensőséges titok, mint amely a lovas és a ló között alakul ki." (Robert Smith Surtees) Nincs is annál rosszabb, mint amikor elveszíted a legfontosabb embert, aki a világot jelentette számodra. Natalie Cross az anyja temetésén úgy érzi, ho...