Kerestem magam
a keményre fagyott földön
eltaposott falevelekben,
az arcomat metsző hideg szél gúnyos mosolyában,
a csend suttogó hangjában, mikor körbevont esténként,
az éjjeli égnek mélysötét vásznát pettyező csillagok tétova pislákolásában,
a bent felejtett gondolatok és véletlen kiejtett szavak között,
a dallamokban, melyeket a bánat dúdolt fülembe a csendes estéken,
Kerestem magam,
de nem tudom, megleltem-e,
Talán nem vagyok sehol,
még ott sem, ahol igen,
vagy ott vagyok mindenhol,
még ott is, ahol nem..
YOU ARE READING
Hang a fejemben
Random__ van egy rossz hírem: még mindig nem haltam meg. igaz, már majdnem, de annyi erő még pont van bennem, hogy továbbra is szavakba önthessem azt az óriási káoszt, ami a fejemben és a szívemben honol. addig is hallgatom a hangot a fejemben, és csak me...
