És most itt hullámzik felettem
Saját életemnek óceánja
Eltemetett, lesüllyedtem a mélybe
S már nem próbálok levegőért kapkodni
Hanem átadom magam a fulladásnak.
Egyszer majd újra feltámadok, tudom
Hogy aztán újra meghalhassak
Mert így van ez - ördögi körforgás
Melynek részese lettem.
Hazudnék, ha azt mondanám
Sosem tud fájni
De mégsem bánom
Mert a fájdalmam is én vagyok.
A fájdalom egyszerre szétzúz és összerak, lerombol és felépít, megöl és életre kelt.
(versrészlet a Napraforgólány c. könyvemből, amit Wattpadra valószínűleg nem fogok publikálni, mert komolyabb ábrándokat dédelgetek vele kapcsolatban. :"))
YOU ARE READING
Hang a fejemben
Random__ van egy rossz hírem: még mindig nem haltam meg. igaz, már majdnem, de annyi erő még pont van bennem, hogy továbbra is szavakba önthessem azt az óriási káoszt, ami a fejemben és a szívemben honol. addig is hallgatom a hangot a fejemben, és csak me...
