Locked out of Heaven // Befejezett

💠 5. 💠

– Halika – lépett mellém Ádi. – Mi a helyzet?
– Semmi különös.
– Várod már a magyart?
– Nagyon – forgattam a szemem és becsaptam a szekrényem.
– Nem érem, mit szenvedsz. Te vagy a kedvence. Örülj neki, legalább tuti, hogy mindig jó jegyeket kapsz nála.
– Marhára örülök neki, tényleg.
– Jobb, mint Bihari, aki folyamatosan csesztetett minket, vagy tévedek?
– Ádi, nyilvánvalóan jobb. De ennél jobb is lehetne.
– Szeretnéd, ha inkább valami vén pedofil tanítana minket, aki a szertárban dugja meg a lányokat? Na ugye, hogy nem. Normálisnak néz ki és semmit nem tett ellened.
– Nem, csak duettezett velem.
– Más lány már rég elájult volna ettől.
– Jo, szerintem hagyjuk ezt a témát. Inkább mesélj, mi van a szüleiddel.

Ádi szülei mindig is zűrös párost alkottak, de nagyjából egy hónapja kitalálták, hogy elválnak. Azonban azóta azon veszekednek, kié legyen a ház, a kocsi, stb., stb.
Legalább nekem nincsenek ilyen problémáim. Apám szépen elintézte annak idején.

– Bianka, Benjamin, Zsófia és Bettina, órák után szeretnék magukkal beszélni a versennyel kapcsolatban! A tanári előtt várom a társaságot – jött be órára Kováts tanár úr, majd megkezdődött az irodalom.

💠💠💠💠💠

– Akkor a versenyzőkkel később találkozunk, a többiek pedig délután írnak nekem egy házi esszét. A téma bármelyik irodalmi mű lehet, ezt magukra bízom. Határidő egy hét múlva ilyenkor. Szép napot!

– Úristen, olyan jó pasi! Ha leérettségiztünk, megkeresem őt – kezdett Szonja a tanárunkról áradozni.
– Na jó, én ezt nem hallgatom. A végén még gondolatban gyereket is szül neki– fintorogtam és az ajtóhoz léptem.
– Te csak féltékeny vagy, Megyeri!
– Mégis mire? Talán rád?
– Arra, hogy bejövök neki.
– Ne nevettess már! A vak is látja, hogy Bia jön be neki – lépett mellém Ádi és fél karral átölelt. – Kivel csinált duettet? Vele vagy veled? Na, ugye?

– Fúj, de utálom ezt a kis libát. És amiért ilyeneket mondasz, téged is. Kit érdekel, hogy csinált velem egy hülye videót?
– Például a követőidet és úgy az egész iskolát.
– Engem viszont egyáltalán nem hat meg.
– Tudom, említetted már párszor.

💠💠💠💠💠

– Akkor a verseny napján pontban kettő órakor találkozunk az iskola előtt. Ne késsenek mert akkor kiesik a csapat. És a hazafelé utat mindenképpen oldják meg, én maximum Egerig tudom magukat  vinni, onnantól arra kérek mindenkit, hogy valaki vigye haza magukat. Világos?
– Igen.
– Rendben, akkor legyen szép délutánjuk, viszontlátásra!
– Viszlát.

– Bianka, maradna még egy percet?
– Mit szeretne, tanár úr?
– Letöröltem a videót. Sajnálom. Jó viccnek tűnt.
– Nem érdekel, hogy mit csinált. Felőlem maradhatott volna, már úgyis mindenki látta, szóval tökmindegy.
– Szeretnéd, hogy vissza tegyem?
– Nem érdekel hogy mit csinál vele! Csak az érdekel, hogy hagyjon békén. Viszlát!

💠💠💠💠💠

– Kicsim, felvennéd a telefont? – kiabált anya a fürdőszobából, amikor éppen hajat festett.
– Persze – álltam fel a sorozatomtól és megkerestem a telefont. Ismeretlen szám. De jó. – Halló, jó estét kívánok!
– Bianka?
– Kivel beszélek?
– Kováts Márk vagyok és anyukádat keresem.
– Oké, máris adom őt – eltartottam a telefont. – Téged keresnek.
– Ki az?
– Az egyik tanárom.
– Idehoznád és kihangosítanád?
– Aha.

– Jó estét, Kováts Márk vagyok és Kővári Editet keresem.
– Jó estét, én vagyok az. Miben segíthetek?
– Bianka új irodalom tanára vagyok. A versennyel kapcsolatban telefonálok.
– Ami jövő hét pénteken lesz, igaz?
– Igen. Mondtam a lányának meg a csapattársainak is, hogy szóljanak otthon. Beszéltem velük órák után és arra jutottunk, hogy én vállalom a gyerekek odaszállítását, ugyanis én is megyek, így nem kell több autóval menni. Viszont a hazafelé úton csak Egerig tudom őket vinni. Megoldható, hogy eljön oda a lányáért?
– Természetesen. Csak mondják meg hányra kell majd érte menni.
– Rendben, előtte majd mindenképp hívjuk és addig is ha kérdése van, beszélhetünk.
– Igen, ez jó ötlet – bólogatott anyám. – Ha esetleg lenne kedve, egy vacsora keretében átjöhetne és átbeszélhetnénk ezt az egészet.
– Remek ötlet asszonyom. Önnek mikor lenne jó?
– Esetleg holnap?
– Szerintem megfelelő. Akkor holnap! Minden jót és elnézést a késői zavarásért.
– Viszont hallásra!

– Milyen kedves fiatalember! – tűnődött el.
– Muszáj volt meghívnod?
– Igen. Fontos, hogy tudjam, milyen emberre bízlak rá.
– Anya, felnőtt vagyok már és tudok vigyázni magamra! Különben is, négyen leszünk ott.
– Nem baj, neki is fontos a jó kapcsolat a diákjaival. Legalábbis én így gondolom. Egyébként meg nagyon intelligens férfi. Mennyi idős?
– Anya, egyszer beszéltél vele! Abból nem tudod megismerni annyira, hogy ilyeneket mondj róla!
– Nem baj, kislányom. Megbeszéltük, hogy holnap átjön. Szóval csak semmi csavargás. Jó éjszakát!
– Neked is.