can't get enough of you ~ chanlix

14.

-BABYBOY?! - a fiúk rettentő hangosak voltak, és én csak még vörösebb lettem emiatt. Nem mintha én nem hallottam volna, minek kell még jobban zavarbahozni??
-HÁT MONDTAM HOGY CUPP CUPP SZERINTETEK MI VAN?!- mondtam idegesen, elcsapva a tekintetemet róluk, és a kalapomra fogadok hogy piros lehettem mint egy paradicsom.
-MILYEN CUPP CUPP?! - kerekedtek el Hyunjin szemei, Changbin pedig csak halkan kuncogott a jeleneten- CHAN!
-HÁT MI VAN?! - nevetett vissza Chan
-Be tudnátok KUSSOLNI?! - mérgelődött Minho.

Persze halkabban folytatták a vitatkozást, de végülis el lett mesélve hogy mi is történt. Én közben Minho-t és Changbin-t figyeltem, hátha csinálnak valami furcsát.

Elsőnek nem is tűntek furcsának, csak halkan beszélgettek kettesben. Aztán Minho beleszagolt a levegőbe, és kissé elkerekedett a szemekkel szólt rá a fiatalabbra
-Basszus, fújd be magad! - sziszegte az idősebb, Changbin pedig előkotort valami parfümszerűséget, és befújta magát vele. Én persze nem tudtam kontrollálni a kíváncsiságomat, és muszáj volt rákérdeznem a dologra.
-Mire kell a parfüm? - kérdeztem halkan.

A többiek felém fordultak, én pedig látva a két említett ideges tekintetét rögtön megbántam hogy megszólaltam. Inkább csak gyorsan megráztam a fejem.
-Semmi semmi, hangosan gondolkozom.

Changbin látván hogy nem buktattam le őket egy hálás mosolyt küldött felém, amit egy hasonló görbülettel és egy biccentéssel viszonoztam, majd a vállamon egyre lassabban szuszogó vámpírra vezettem a tekintetemet. Szegényem alig volt ébren, a szemei le-lecsukódtak. Összességében nagyon édes volt, és kedvem lett volna ágyba vinni, és betakargatni, had aludjon, még ha ez furán is hangzik.
-Mmm Chanie hyung nem kéne itt aludnod! - motyogtam, mégis levettem a fejét a vállamról, és inkább az ölembe tettem azt, hogy kényelmesebben tudjon pihenni.
-Bealudt? - kérdezte Hyunjin vigyorogva
-Igen.. Miért? Nem alszik eleget?- néztem fel az előbbire
-Insomniás. - biccentett egy aprót
-Egy vámpír insomniás? - érdeklődött Jisung
-Duh! - forgatta meg a szemeit Minho- A vámpírok is alszanak tudod!
-Jó, de.. Csak fura. A filmekben nem így van..
-Mert mindent el kell hinni a filmekből- hörögte Minho rosszkedvűen, én meg mellkason boxoltam.- Na! - duzzogta halkan
-Igen alszanak, viszont kevesebb alvással is fel tudnak töltődni. Sajnos a vámpírságtól függetlenül is hat rájuk az insomnia, talán még rosszabb is mint az embereknél. Szóval Chan nem nagyon alszik- magyarázta Hyunjin
-Akkor hagyom aludni. Úgysincs több órám. Ja igen Jis, a kövi órát kihagyhatjuk, nincs bent a tanár- mondtam, a barátom pedig eljárt valami kisebb örömtáncot, amit a mellette ülő szellem csak mosolyogva nézett.
-Anyways. Valaki tudja mi van Seungmin-nal és Jeongin-nal? - kérdezte Hyunjin- írnak a csopikban, de nem válaszolnak olyan kérdésekre hogy mi van velük...
-Ne aggódj értük, csak egy kicsit elfoglaltak- legyintett Minho- Jeongin-nál most dőlt el milyen farkas.
-De várj, Ő is farkas? - lepődött meg Changbin, Minho pedig csak bólintott.
-És hogy-hogy eddig húzódott neki az a cucc? Álltalában 15-16 éves korára mindenki tudja milyen farkas... - mondta Changbin összevont szemöldökökkel.
-Hyung még mindig meglep hogy ennyi mindent tudsz a farkasokról- pislogott értetlenül Hyunjin, Changbin pedig csak megforgatta a szemeit
-Hát soksikert Jeongin-nak. Remélem nem omega lesz, mert akkor kereshetünk neki illatelnyomót vagy egy normális alfát...
-Tudod mit ez egyre furább- sóhajtott Hyunjin- Olyan mintha te is farkas lennél. Mi a fasz? Tényleg nem vagy az? - Changbin megrázta a fejét, és ha tényleg farkas, akkor rohadt jól hazudik, ugyanis mindenki bevette.

Oh és én? Én detektívet játszok jelenleg. Én nem vagyok mindenki.

-Mondtam hogy ember vagyok hagyj már! Egyszerűen érdekel a dolog, és utána olvastam és érdeklődtem! - duzzogott Changbin, ami Minho-t mosolygásra késztette.
-Hogy Seungmin-nel mi van azt meg nem tudom- folytatta Minho- Valószínüleg Jeongin mellett van.
-SHOOT gyerekek mennem kell! - szólalt meg Hyunjin idegesen pillantva az órára- Elkések!
-Honnan megint?
-Van egy kis időm még mielőtt bezár a könyvtár és kellene egy könyv kövi tz-hez- mondta gyorsan összekapkodva magát, majd futva elköszönt
-Stréber.
-Minho!
-Nekem is mennem kéne, de nem fogok. Úgyse érek oda időben- forgatta meg a szemeit Changbin
-Elviszlek ha kell- mondta rögtön Minho, egy édes mosollyal az ajkain
-Ne-nem kell, haza megyek- mondta Changbin- csak van egy kis dolgom előtte- állt fel- Uh igen. Chan-nal óvatosan, álmában néha alvajár. - mondta, majd intett, és ő is elment.

Négyen maradtunk tehát, egy alvó Chan-nal az oldalamon.
-Én lehet hazamegyek, ha nincs ma délutáni óránk- mondta Jisung
-Tégy úgy. Szia! - intettem neki majd Minho fele fordultam.
-Segítesz elvinni ezt a sózsákot haza?
-Ah, persze- mondta- nem mintha lenne jobb dolgom jelenleg!

...

Miután betettük a kocsiba, csend lett. Azon kívül először a lakása előtt beszéltünk, akkoris arról, hogy hogyan emeljük fel.
-Jézus, Chan nyom egy tonnát is az biztos!- hörögtem, mikor végre leraktuk az ágyára.
-Nem hiszem, szerintem csak te vagy gyenge- nevetett fel Minho lihegve, mire csak egy szemforgatással reagáltam.

Persze hogy neki könnyű, hisz nem halandó ember hanem farkas..

-Izé, kérdezhetek valamit? - szólaltam meg, amire csak egy biccentéssel válaszolt. - Changbin-ról van szó.

Ahogy kiejtettem az előbbi nevet Minho kissé elkomolyodott.
-

Tudod mire gondolok- mondtam halkan- Changbin is farkas, ugye?

Minho nem nézett a szemembe, ahogy megrázta a fejét, ezzel automatikusan elárulva magát.
-Mért ellenkezel, mikor látszik rajtad hogy nem mondasz igazat vele? - sóhajtottam fel- Figyelj, mit tehetnék ÉN azellen hogy Changbin egy omega? Hm? Nincs ezzel semmi gond, nem mellesleg ember vagyok, nem tudom, és nem is akarom bántani- mondtam egy kedves mosollyal az arcomon. Az idősebb ekkor rám nézett, az alsóajkát rágcsálva idegességében.
-Féltem tudod? Felelőtlen. Borzalmasan felelőtlen! - Minho hangja halk volt, és tényleg nagyon aggódónak nézett ki. Idegesen nyúzta meg a kezeivel azarcát, és rám nézett- Ha nem emlékeztetem arra hogy fújja be magát, nagy baj lett volna! Ráadásul ha találkozott volna egy alfával nem biztos hogy megtudtam volna védeni- mondta halkan
-De nem így volt, mert figyelmeztetted- mondtam bíztatóan mosolyogva- Feltételezem akkor ezért nem volt napokig suliban.
-Heat-je volt.
-Heat? - motyogtam
-Igen, elkell magyarázzam..?
-Nem, várj asszem megvan.. Oh. - motyogtam és kissé elvörösödtem, ugyanis elképzeltem valamit amit nem kellett volna.

Changbin-t heat közben.

UGH A SZEMEIM
-Ajaj ezt nem akartam elképzelni- ráztam meg a fejem, amin csak felnevetett
-Itt maradsz vele, vagy elvigyelek? - kérdezte az alvó vámpírra pillantva
-Inkább maradok- mosolyodtam el Chan nyugodt vonásait figyelve.

Édesen alszik...

-Tiszta szerelmesek vagytok- rázta meg a fejét Minho
-Nem is! - morogtam- Csak én vagyok az, nem hiszem hogy Chan képes lenne belémszeretni.. Végtére is, mégis csak egy vámpír!
-Felix baszdki, szeretlek, de néha nagyon hülye vagy! - sóhajtott fel hitetlenül.én pedig duzzogva boxoltam vállba
-Hyung!
-Miért? Ez az igazság! Csak rá kell nézni! Meg mi az hogy Babyboy?! Mi a fasz ti kinky idióták-morogta Minho- Mindegy, nekem is mennem kell.- fordult az ajtó fele.
-Oh Changbin-hoz? - emelgettem a szemöldökeimet
-Órára! - horkantott fel- Nem mellesleg ma békén hagyom. Na akkor megy- de mielőtt végig mondta volna a mondatát, Minho szemei elkerekedtek
-Mi az? - kérdeztem- Uh.. Rendben vagy?
-Changbin...
-Mi van?! Mi van Changbin-nal?! - értetlenkedtem
-Nemtudom, de bajban van- mondta idegesen felkapva a cuccait
-Honnan- de félbe lett vágva a kérdésem
-Ő a társam. - mondta egy nagyobb levegőt véve- Érzem ha bajban van. Hallom a hangját a fejemben, sajnálom Felix de mennem kell- mondta, majd kiviharzott a lakásból.

Őszintén nem hibáztatom azért hogy így hagyott itt. Ha tényleg baj van, menjen. Remélem minden rendben lesz.

Nekem viszont fontosabb jelenleg az ágyon szundikáló vámpírom..