Eldarya oneshots

Egy rossz nap (Ezarel x reader)

Ezt a kis történetet CarmaTheWolf kérte. Jó olvasást!

- Szia Ezarel! - köszöntél kedvesen az elfnek, amikor beléptél az alkimista laborba. Ezarel csak egy morgással fogadta a köszönésed. Kicsit elszomorodtál, mert tudtad, ha már reggel ilyen morcos akkor ez a nap további részében nem nagyon fog változni. Végül elengedted a gondolatot és próbáltál a munkádra koncentrálni. Na meg persze arra, hogy ma egész nap közösen dolgozhattok. Minden pillanatot amit vele töltöttél ajándékként éltél meg. Ezarel munka közben nem igazán van társalkodós kedvében, ezért nem is nagyon beszéltél hozzá. Barátodnak először jól ment minden, szokásához híven mindent hibátlanul csinált. Azonban egy idő után mintha kicsúszott volna a kezéből az irányítás. Többször is majdnem elrontott egy főzetet, és rossz receptet nézett, így egy-két alkotását ki is kellett dobnia. Próbáltál segíteni, de amikor nyújtottad neki az egyik hozzávalót, véletlenül meglökted. Ezarel kiejtette a kezéből a kémcsövet, ami egy pillanat alatt szilánkokra tört a padlón.
- A fenébe! Nem tudsz jobban vigyázni? - szidott le.
Nagyon rosszul esett neked, hogy ok nélkül dühös rád. A szemeid megteltek könnyel és csak nézted az üvegszilánkokat a padlón. Már éppen kirohantál volna az ajtón, amikor ő megfogta a kezed. Próbáltál szabadulni de sehogy se ment. Megfordultál és a szemébe néztél.
- Engedj el!
- Nem.
- Ezarel engedj el! - mondtad szinte már sírva. Az elf azonban inkább közelebb húzott magához és szorosan megölelt. Először ellenkeztél, de beláttad, hogy nem mehetsz el.
- Sajnálom. Bocsáss meg nekem [Név]! Nem akartam goromba lenni.
Szipogva hozzábújtál, és te is megölelted őt.
- Nem szeretem ha kiabálsz velem. - mondtad olyan halkan, hogy alig lehetett hallani.
- Tudom. Sajnálom. Nagyon szeretlek [Név].
Egyre szorosabban ölelt, neked pedig lassan sikerült megnyugodnod. Aztán Ezarel elengedett és folytattátok a munkát. Azonban párodnak sajnos nem múlt el a rosszkedve és bár többet nem kiabált veled, de nem is szólt senkihez. Ebédnél sem beszélgettetek és kezdted nagyon hiányolni. Délután segíteni akartál neki a gyógyító főzetek készítésében, ő viszont elutasította a kérésedet, mondván, nem akar újra kiabálni veled. A beszerzőútra is egyedül ment amikor kiderült, hogy nincs elég alapanyag. Mivel úgy érezted, jelenleg haszontalan vagy, bementél a szobádba. Nagyon szomorú voltál, hiányzott a kedves Ezarel. Biztosan rossz napja van. - gondoltad - De ez még nem ok arra, hogy mindenkivel ilyen legyen.
Gondolataid lassan álomba ringattak. Ezarel szobájának (ami történetesen a tiéd mellett volt) ajtócsapódására ébredtél föl. Elhatároztad, hogy akármivel, de felvidítod. Az éléskamrából elcsentél egy üveg mézet és elindultál hozzá. Benyitottál a szobába és láttad ahogy az elf az ágyán fekszik.
- [Név]? - kérdezte álmosan a párod.
- Igen. - mondtad, majd levetted a cipődet és lefeküdtél mellé az ágyra.
- Hoztam neked mézet.
- Köszönöm.
Ezarel szembe fordult veled és átölelt. Az arcát belefúrta a hajadba.
- Szeretlek [Név]! Nagyon! És sajnálom. - suttogta.
- Megígéred, hogy többet nem leszel ilyen goromba, akkor sem ha rossz napod van?
- Megígérem.
Egy idő után csak Ezarel egyenletes szuszogását hallottad. Nem kellett sok idő és téged is elnyomott az álom a karjaiban.

Na itt van az Eza x reader. Remélem tetszett. A többi kérést egy picit később írom meg. Pusza!💙