Balhés Gimi - Új év, új iskola

Balhés Gimi 71. 🖤

A szobámban voltunk, ő az ágyon ült és mosolyogva vette fel a ruhadarabot.
- Tetszik? - kérdeztem a fürdőm ajtajában állva. Épp egy apró divatbemutató előtt álltam.
- Nagyon. De még mindig nem értem miért kapom.
- Kell rá okot adnom? - mosolyodtam el, ő pedig egy tipikus "megőrülök érted és most elszámolok tízig, nehogy valami 18+os dolgot csináljak veled" nézéssel mért végig. - Na! Jöhet az első darab? - jöttem elő. - Ezt a pulcsit vettem, ahhoz képest tök olcsón. Milyen?
- Nagyon szép, de te szebb vagy. - dőlt hátra az ágyamon. A következő kettő a virágos és a rosegold blúz vagy mi. Utána pedig jöttek a spagetti pántos felsők.
- Ó, ohó! Nem mutat ez egy kicsit sokat?
- Nem mutat ez semmit. - húzogattam magamon a piros felsőt. - Csak a te fantáziád ilyen mocskos.
- Az meglehet. - mosolyodott el.
- De viszont készülj fel, mert most jön a legdurvább. - haraptam a számba és bevonultam a fürdőbe. Fehér, csipkés melltartó, bugyi, és a szatén köntösöm. Egy fél percig még nézegettem magam a tükörben, hogy biztos legyek abban, hogy lenyűgöző látványt mutatok-e. Hát...
- Tádá! - sétáltam ki a fürdőből. Balu hirtelen felült, megemelte a szemöldökét és nyelt egyet.
- Aztakurva. - csak ennyi jött ki a száján.
- Na? Tetszik? - pördültem meg.
- Hallod Réka. - motyogta teljesen sápadtan. - Mondtam már neked, hogy mennyire kibaszottul gyönyörű vagy? És nem mellesleg dögös?
- Hm, talán. - mosolyogtam el, és bár kívülről ez nem látszott, nagyon jólestek Balu szavai. Leültem mellé az ágyra és érdeklődve figyeltem a reakcióját. Szemeztünk egy darabig (bár néha lejjebb tévedt a tekintete), de nem bírta tovább. A fülem mögé tűrte a hajam és lágyan megcsókolt, közben pedig végig döntött az ágyon. Tudtam, hogy nem lesz semmi, csak egy kis csókolózás. De abból a legjobb a világon.
- Te tényleg létezel? - suttogta a fülembe, közben pedig az oldalamat simogatta. Az egész testem beleremegett az érintésébe, csodálatos volt.
- Miért ne léteznék? - nevettem fel.
- Olyan tökéletes vagy. Külsőleg és belsőleg is. Nem akarom elhinni, hogy a barátod vagyok.
- Én is így érzek veled kapcsolatban. - ismertem be. - Köszönöm, hogy a barátnőd lehetek.
- Én meg, hogy felvetted ezt a köntöst. Életem legszebb emléke az a néhány másodperc. - mondta vigyorogva, mire nevetve fölé kerekedtem és megcsókoltam őt. A film, amit végül megnéztünk, az a Tudsz titkot tartani? volt. Én már láttam, és magamban már a film elején nagyokat vihogtam, mert tudtam, hogy mik fognak történni.
- Akkor elmondod mi volt Kittinél? – hajtottam Balu vállára a fejem.
- Hát – húzta el a száját – Elég rosszul festett, sápadt volt és sírt. A szüleinek nem mondott el semmit, de nekem megnyílt.
- Elmondta miért éhezteti magát?
- Igen.
- De mi baja van? Okos, gyönyörű, Olivér a barátja...
- Olivér, az a baj. – dünnyögte.
- Micsoda?! – állítottam le a filmet.
- Nem Olivérrel van baj, Leventére vagyok mérges, de kibaszottul. Kittiben még mindig él egy kicsit a szakítás fájdalma, az a Gyenes Fédra vagy ki a tököm. Attól tart, hogy Olivér is elhagyja egy másik lányért. És nem attól tart, hogy esetleg szebb lesz nála, hanem attól, hogy vékonyabb. A neten olvasott valami szarságot, és meg volt bizonyosodva arról, hogy ő kövér és fogynia kell. Január óta próbál egészségesen enni, de a múlt héten nagyon megvonta magától az ételt, és azt mondta, hogy vasárnap evett utoljára
- Jézusom. – könnyeztem be.
- Megígértettem vele, hogy hagyja abba ezt a baromságot. 49 kiló lett.
- Hogy mennyi? – tátottam el a szám. Hamarabb is észrevehettem volna, hogy valami nem oké nála.
Inkább hagytuk ezt a témát és folytattuk a filmet. De most Balu jött a kérdezésben.
- Neked mi volt a bajod? Most elmeséled?
- Az osztálytársaim kiközösítettek és utáltak engem első osztálytól egészen hetedikig. Viki volt az egyetlen barátnőm, hetedikben az összes lánnyal jóban lettem, és az utolsó évben volt egy hatalmas glow upom, úgyhogy már nincs semmi gáz. Persze tavaly szeptemberben előre rettegtem, hogy ezek a dolgok megfognak ismétlődni.
- Mármint? – kérdezte csodálkozva.
- Önértékelési zavar, önbizalom hiány, rengeteg sírás... - soroltam és gúnyosan mosolyogva gondoltam vissza azokra a borzasztó évekre.
- Nagyon sajnálom, én ezt nem is tudtam. – puszilt meg a barátom. – Én hülye meg hozzád vágtam a stréber és nyomi jelzőt. Bazdmeg! Akkor ezért védted meg Hannát is. Mert régebben ugyanúgy viselkedtél és néztél ki.
- Hát... Nagyjából. – merengtem el. Vajon mi van most Hannával? Nagyon rég óta nem beszéltünk, muszáj lesz rácsörögnöm. – Csak én nem olvastam annyit. Meg nem is tanultam állandóan. Tanulás nélkül szereztem jó jegyeket, és az osztálytársaim emiatt is cikiztek. Bezzeg arra jó voltam, hogy segítsek a dolgozatban...
- Sajnálom tényleg. Ezt hamarabb is elmondhattad volna. – nézett a szemembe, mire óvatosan elmosolyodtam és megcsókoltam őt.
- Akkor a csaj most a főnökével kefél? – meredt a laptopom képernyőjére Balu.
- Igen, de olyan aranyosak nem? Vicces, hogy a repülőn minden titkát kikotyogta.
- Nagyon. Mondjuk nem számítottam rá, hogy ilyen elcsépelt szeretkezős vicceken is tudok nevetni. – röhögött fel, mire én is nevetni kezdtem.
- Megbolondulok miattad. - nevettem folyamatosan.
- Én meg tőled. - vágta rá mosolyogva. Istenem, de szeretem. ❤
A film vége után szembesültünk azzal, hogy tök késő van, és itthon volt az egész família, szóval marasztaltuk Balut vacsorára. Anya rántott sajtot csinált rizzsel.
- És mi újság veled Balázs? – érdeklődött apa.
- Velem minden rendben. Ön hogy van?
- Bírom, hogy magázol. – nevetett fel apa. – Róbert vagyok, és én is jól vagyok.
- Ízlik a sajt Balázs? – kérdezte anya.
- Igen, nagyon finom. – bólogatott hevesen Balu. Ha nem lenne jó, akkor is ezt mondaná illedelmességből.
- Most sem GTA-zol velem? – kérdezte Bence szomorkásan.
- Bocsesz, de mennem kéne haza.
- És mi lenne, ha itt aludnál? – vetette fel az ötletet az öcsém, mire nekem torkomon akadt a rizs.

Bocsi a rövidebb részért! De már jön is a kövi. ❤❤