George Weasley életem megmentője...

Az első csók

Hannah:

Szeptember elseje. Végre. Már nagyon vártam. Reggel nagyon hamar felébredtem, így kaptam az alkalmon és átnéztem még egyszer mindent, illetve a ruhámmal is elbabráltam egy ideig, végül is lány vagyok. Miután az első opciónál maradtam, az az bő pulcsi és farmer, lementem a konyhába. Megreggeliztünk közösen. Fogat mostam s nagy kapkodás következett.

Ron nem találta a zoknijait, George és Fred a fürdőbe tollászkodtak, Giny a blúzát kereste, Percy mindenkit idegesített, Mrs. Weasley pedig tiszta ideg volt. De én, könyvel a kezembe ültem az utazó ládámon mivel senki sem fogadta el a segítségem. Már majdnem elkéstünk de időben oda értünk végül.

-Hogy megyünk be?-súgtam oda Ronnak

-Átmegyünk a falon-mondta játszi könnyedséggel. Aha nem én nem töröm magam össze. Eléggé paráztam tőle.

-Hannah szívem gyere-intett Mrs Weasley

-Háromra neki futunk és át is megyünk-csak úgy megjegyzem, hogy már mindenki eltűnt rajtunk kívül a falba-egy....kettő....három-számolt az anyuka, s neki futottunk.

-Wow-mondtam sokkolva-sikerült!!

-Büszke vagyok rád!-ölelt meg.

-Hannah, gyere már mindjárt indul a vonat-kiáltott egy nagyot Ron.

-Jó jó. Viszlát Mrs. Weasley, majd írunk levelet!-mondtam s szaladtam a vonatra.

Nem nagyon tudtam hova megyünk pontosan, de követtem az ikreket. Hirtelen egy már látszólag tapló szőke kölyök jött velünk szembe.

-Hellóka kislány! Hogy hívnak?-kérdezte a görény sunyi mosollyal

-Hannah, Hannah Potter!-vettetem oda, s az ikrek feszengve figyelték az eseményeket.

-Hmm...Blaise látod ezt? Potternek van egy testvére. Ráadásul nem is akármilyen.-a mellette lévő fiú megbámult.

-Na ide figyelj. Fogalmam sincs mi a neved, és őszintén szólva nem is érdekel. Ahogy elnézem nincs túl sok gógyid, illetve ami volt az is kiszedte a szőke hajfesték. De ha még egyszer rám mersz nézni így, vagy beszólni a tesómnak, görénnyé változtatlak nagyon szívesen. Legalább nem kell eljátszanod az embert.-elképedve nézett, az ikrek pedig szuggerálták őket-Te meg ott mögötte. Nem unod hogy a csicskája vagy? Ketött füttyent és már mész is utána? Mi vagy te valami kiskutya?

A szőke csávó nekem jött volna de George felkente a falra:

-Kotródj innen Malfoy.

-Erről apám még hallani fog-mondta s elszaladt.

-Jézusom Hannah-néztek rám a fiúk-mi volt ez?

-Háát, kiálltam magamért meg az öcsémért. De ki ez a görény?

-Draco Malfoy...

-Csak nem. Lucius Malfoy és Narcissa Black gyermeke?

-Igen, ő az. Miért?

-Sirius rokonai.

-Jaaa oké. Na menjünk most már.

A fiúk találtak egy kabint. Benne ült még két fiú.

-Fred, George! És a szép hölgy melleteket?

-Hannah Potter-mutattam be magam.

-Dean Thomas

-Seamus, Seamus Finigen.

Fred a két csávó mellé levágódott, ők nagyon szimpatikusak voltak. Én és George pedig egymás mellett ültünk. Sokat beszélgettem a fiúkkal. Nagyon kedvesek voltak, és Griffendélesek akár csak Harry, Harmione és a Wealsey gyerkőcök. Mikor oda értünk egy szakállas kövérke nagyon magas mégis aranyos ember minden elsőst illetve engem magához hívott. Csónakokkal mentünk az iskolához, ami már kívülről is gyönyörű volt.