George Weasley életem megmentője...

Karácsony

Hannah: 

A mai nap, utazunk haza, legalábbis a többség, van aki marad, van aki máshoz megy. Mindent összepakoltam már, s reménykedem Harry is így tett.  Illetve beszereztem Harry ajándékét, Georget, csak nekik adok, mert a többiekkel megbeszéltük, hogy nem adunk egymásnak semmit. 

Már a vonaton ülünk, az ikrek és én egy fülkében, Fred elaludt, George még nagyon is ébren van, és lassan szerintem én is elalszom majd. Nagyon izgatott vagyok már amiatt, hogy láthatom Mollyékat, és elvileg Bill is hazatér karácsonyra ha tud. Bár még egyáltalán nem biztos. Sajnos. Pedig nagyon jó lenne. Illetve az idióta Dursleyéket is meg kellene látogatnom. És Harryvel ameddig lehet, ide költözni, vagy akár Lupinhoz. Biztos megengedi ő és Tonks is hisz, már egy párt alkotnak. Sirius most ismét elmenekült, de amint betudom bizonyitani, hogy féregfark volt a tettes, szüleim halála miatt, kihozom. Azonnal. Nem kell majd, bujkálnia, szabad ember lesz. Ilyen, s ezekhez hasonló dolgokon gondolkodtam. 

-Szerelmem?-szólongatott George

-Hm?-nézek rá, s látszódik rajtam, hogy halványlila fogalmam nincs arról mi történt. Ha esetleg valamit mondott, arra sem tudtam volna mit mondani. 

-Mindjárt oda érünk-én bólintottam. Miután leszálltunk Mollyék, már minket vártak. Nekem még elkellene mennem Dursleyékhez, igazából nincs sok kedvem, de csak bekellene mutatkozni. Még is csak én leszek a kedvencük. Hisz elviszem tőlük Harryt. 

-Menjetek, s pakoljátok le a cuccaitokat. Hannah drágám gyere picit kérlek. 

-Igen Mrs. Weasley? 

-Ezt kötöttem Harrynek ahogy kértem-mutatott fel egy kötött pulóvert-illetve megjött az ajándék amit te küldtél. Ezt már becsomagoltam. Ha pedig szeretnétek Harry és te maradjatok, nálunk karácsonykor.

-Köszönöm Molly. Az nagyon jó lenne, maradnánk. Viszont nekem  el kell majd mennem Durleyékhez, illetve az öcsimet is el kell vinnem majd magammal Godric's Hollowba. Elviszem őt anya és apa sírjához. 

-Rendben. Ahogy érzed drágám, na most menj, pakolj ki.-bólintottam, és el is mentem. 

Mennék a szobába, amiben én és Harmione szoktunk lenni. Valaki hirtelen elkapta a csuklómat. George volt az, ki más. 

-Hova hova? 

-A szobámba? 

-Másik irány. 

-Nem, erre van-mutatok az érintett helyiség felé. 

-Nem, nem. 

-Arra van!-mondja a másik Weasley. 

-Te itt meg mit? Meg hova? Meg...MIVAN?!-nézek a kettő toronyra, szokásosan, értetlenül. 

-Figyelj gyönyörű! A helyzet az, hogy a te lovagod-mutatott Georgra-veled szeretne lenni, az egész szünetben. Ezért én most átköltözök-ekkor Ron száguldott ki a szobából-Roni macihoz-mondta gügyögve, miközben a fiúra nézett. Ron persze sértődötten, el is ment. Rá is játszott picit szerintem. 

-Hát akkor menjünk.-karoltam át szerelmemet, és adtam neki két nagy csókot. 

-Kéééész vagyoooook-mondtam neki dedósan. Miután itt pakoltam, ki a cuccaim. 

-Jóóóóóól vaaaaan-feleli ő is. Vagyis inkább ordít. 

-Georgie. Megsüketülök. 

-Bocsiiiii-mondta ismét, majd fellök és rám fekszik. 

Elbólintottunk. Arra keltem, hogy Mrs. Weasley az ajtón kopogtaott. Kértünk 5 percet, összeszedtük magunkat, és lementünk. Mindenki megkapta az ajándékát. Harry is kapott, egy pulcsit is pluszba és láthatóan nagyon örült neki. Az én ajándékomnak is nagyon, nagyon örült. Örülök, hogy örömet szereztem neki. Aztán pedig mindenki mindenkivel beszélgetett ami azt illeti, én holnap elmegyek az öcsémmel. Összeszedjük a holmiját Dursleyiéktől, meg én is bemutatkozom.  Aztán jövünk is vissza. 

-Harry gyere picit kérlek-mondtam még elalvás előtt neki.  

-Igen?

-Holnap elmegyünk Durleyékhez, összeszedjük minden cuccodat, és ide költözünk egy ideig, a nyáron pedig ha szeretnéd Siriusnál leszünk. 

-Öhm rendben. Hogy hogy? 

-Tudom milyenek Petuniáék, nem hagyom hogy velük legyél ha csak nem szeretnéd, jobb dolgod lesz itt velem. 

-Köszönöm. Jó éjt! 

Oda megyek Georgiehoz, aki láthatóan jól el van, bár én elrángatnám aludni. 

-Megyünk hercegnő, pillanat.-néz rám mint aki gondolatot tud olvasni. Bólintok és elindulok. Gyors lefürdök, és olvasok a könyvből melyet Harrytől kaptam. 

-Szia hercegnőm-fekszik rám George miután lefürdött ő is. 

-Szia Georgie-játszok a hajával. 

-Csak aludjunk jó? 

-Jó-várom, hogy elaludjon. 

Másnap reggel, mikor már mindketten fent voltunk, picit dumálgattunk. Aztán összekészülődtem, összeszedtem Harry-t és elmentünk a hopporral Petúnia néniékhez.  

Dudley nyitott ajtót. 

-Mocskos Potter minek jöttél vissza?-fellökőm a fiút és lazán besétálok. 

-Anyádék?-nézek a fiúra

-Be-bent-dadogja, na ennyit erről, ugyanolyan balfék mint Dursley. 

-Petúnia néni, Vernon bácsi nagyon örvendek! Hannah Potter, Harry testvére. De bizonyára tudjátok, Harryt elviszem magammal, legnagyobb örömötökre nem kell többé látnotok. Harry menj szedd össze a cuccaid, tedd a táskába-kacsintok rá. 

-Te mocskos korcs...

-Na idefigyelj-szegezem rá a pálcám-tudom, hogy féltékeny vagy anyámra amiért Ő különleges. De ha még egyszer egy rossz szót szólsz megkínozlak, ahogy a drága fiacskád is, ugye Dudly maci? 

-Kész vagyok...

-Nos hát szervusztok, a SOHA viszont NEM látásra!

Elmentünk még anyuék sírjához is...

Gerorge: 

Karácsony van, ismét, újabb kötött felsők és hasonlók. A haza fele vezető úton Hannah elaludt, a vállamon, ennél aranyosabb lányt még soha nem láttam. Tegnap sokáig pakolt, elfáradt, meg mire becsomagolta Harry ajándékát te jó isten. Kézzel akarta, hagyományosan ahogy a muglik szokták. Minden tiszta csomagoló papír volt, mindenhol ragasztó. Még Hannah fején is a ragasztószalag volt.

 Nagyon vicces volt a látványa. Na mindegy, hagyom aludni úgy döntöttem. 

-Szerelmem-próbálom felébreszteni.

-Hm?-anyám, azt se tudja hol van. 

-Lassan odaérünk.

-Ühüm-és próbál felébredni. 

Otthon nem sok mindent csináltunk. Feküdtünk és ettünk, de hát erről szól a karácsony nem? De. Tehát én és drága ikrem, nagyooooon sokat tervezzük a vicc boltot. Tellnek a napjaink, és próbálunk Hannahval nem gondolni arra, hogy Harry legközelebb mennyire veszélyes versenyszámban kell, hogy induljon.