George Weasley életem megmentője...

Az esemény melyre vártunk

Hannah: 

Ma reggel arra ébredtem, hogy mindenki be van zsongva a Haloweeni vacsora miatt, igen én is de nem azért,  hogy többet ehessek, vagyis részben azért. Ma este jelent be valami fontosat Dumbledore professzor, senki sem tudja mit. Az ikrek ki találták, hogy biztos azt, hogy Pitont végre kirúgták és más tanárunk lesz. Jó is lenne. Egyre többször sérteget, az öcsémet pedig mindig szidja, bünteti. Elegem van. Ma is így történt mikor a tanuló szobába ültünk. Harry és Ron beszélgettek, mikor hirtelen fejbe vágta Piton őket egy könyvel. EGY KÖNYVEL. 

-Ha annyiszor mosna hajat ahányszor velünk szemétkedik, sose csillogna neki a zsírtól-mondtam halkan Frednek aki hangos röhögésbe kezdett. George és én is fulladoztunk a nevetéstől. Mindenki minket nézett de nem bírtuk abba hagyni. Harry és Ron értetlenkedett, Harmione pedig gyilkos tekintetet küldött felénk, hisz így nem tud koncentrálni. Piton felénk lépett és felzavart az igazgatóhoz. Piton és a büntetései, nagy agy, De komolyan annyiszor kapom ezt a büntetést, hogy Dumbledore sütivel vár. Szóval még mindig nevetve indultunk meg az igazgatói irodába. 

-Jó napot!-köszöntünk egyszerre. 

-Szervusztok! Piton professzor küldött ugye?-mi csak bólintottunk-megint mit csinált miss Potter? 

-A tanulószobában voltunk, mikor nekem eszembe jutott egy vicc, melyet elmeséltem az ikreknek is, és mind a hárman hangos kacagásba törtünk ki. 

-Nos, hát akkor semmi probléma, nevetni nagyon bölcs dolog. Menjetek gyerekek.-mondta. Illedelmesen megköszöntük, hogy elengedett minket. Elmentünk. 

-Na merre tovább?-kérdeztem a fiukra nézve, mivel mára már végeztünk. 

-Én az udvarra, Angelinával találkozom-kacsintott Fred s már el is tűnt. 

-Nos kedvesem, merre mennél? 

-Elmehetnénk  a könyvtárba

-Hogy hova?-fogta a fejem azt nézve nincs--e lázam. 

-Haha nagyon vicces Mr. én vagyok a legviccesebb, de igen a könyvtárba, tudod megígértem Harmionénak hogy azt a nem tudom milyen könyvet kiveszem neki, mert a hónapban már nem vehet ki többet. 

-Legyen, de csak akkor ha kapok egy csókot-mondta sunyi vigyorral

-Ne szemtelenkedj

-Akkor pááá-mondta és indult volna, de elkaptam a kezét. Mikor felém fordult a nyakkendőjét megragadtam-ajjaj kislány mire készülsz?-kérdezte perverzen. 

-Cshhh-húztam közelebb a nyakkendőjénél fogva. Csókcsatába kezdtünk. A wc melyet Hisztis Mirtill kísért, senki nem használja, s mivel közel volt bementünk oda. 

-Szeretnéd?-tette fel a kérdést George. Én csak a fejem ráztam nemleges választ adva-oké, akkor gyere-mondta s a derekamnál fogva közelebb húzott és folytatta a csókcsatánk. 

-Khmm-hallottunk egy nyávogós, idegesítő hangot. 

-Mirtill-sóhajtottuk mérgesen egyszerre. 

-Már ne is haragudj Hannah Potter de ez az én mosdóm. Keressetek másikat!-s ezzel együtt eltűnt az egyik wc kagylóban. 

-Menjünk Georgie a könyvtárba-hangoltam le a srácot szó szerint.

-De édes, ne már...duruzsolt a fülembe. 

-Gyere-végül beleegyezett. 

A könyvtárban megkerestük Harmionénak a könyvet, majd felbaktattunk. És bementem Georgehoz. Nagyon furcsa az a tény, hogy a lányok bemehetnek a fiúkhoz de fordítva tilos.