15.

2K 60 0
                                    

Lia
18:34

Kicsekkolásnál csak vissza kellett adnom a kártyát, ugyanis Kelly már kifizette az egészet. Gyorsan írok neki, hogy majd ezért kap tőlem valamit és megköszönöm neki, hogy egész hétvégén mellettem állt. Nem nagyon tudom mi van Masonnel ,de annyira nem is érdekel. Most jelenleg csak egy dologra tudok gondolni, arra aki éppen fogja a kezem, miközben beszállunk a liftbe, hogy lemenjünk a parkolóba.
-Majd útközben vacsorázunk egyet!-mondom neki.
-Oké, jó ötlet. Egyébként az oldalad hogy van?-kérdezi és finoman megsimogatja.
-Reggel vettem be egy fájdalomcsillapítót, azóta nem érzem. Éjszaka egy kicsit fájt, de ha a szexre gondolsz, ott meg sem éreztem. -megpuszilom az arcát és nyílik a liftajtó.
-Ki vezet?-kérdezi.
-Én vezetek odafelé, vissza meg te ha úgy jó neked.-mondom és átadja a kulcsot.
-Nekem tökéletes!-mosolyog rám. -Te vagy az első lány akinél nem rettegek, ha be kell mellé ülni.
-De először rettegtél.-nevetek, közben beszállunk a kocsiba. Hát ezt öröm lesz vezetni, mit fog majd anya szólni ehhez a kocsihoz.
-Najó abban igazad van, de egész jó voltál, ahhoz képest, hogy még nem vettél ilyen gyors kocsit.
-Köszönöm ez jól esik. Kérlek mond azt, hogy nem fogsz elaludni! -nézek rá reménykedve.
-Nem fogok, csak repülőn tudok aludni, se hajón, se kocsiban, se sehol máshol.
-Huhh szerencse, unatkoznék az autópályán! -bekapcsolom az övem és összehangolom a telefonom a kocsival.

Beindítom a motort és beütöm a gps-be Zeget és kimegyünk a parkolóból, Lando lejjebb csúszik az ülésen, hogy ne látszódjon az első ablakokból, hiszen az oldalsók le vannak sötétítve.
-Az út 2 óra lesz, de ha eszünk akkor még plusz fél óra. -mondom neki.
-Van idő, hogy megismerjük egymást!-mondja és a combomra teszi a kezét.
-Nah nekem ez a gyenge pontom, most még nem vagyok olyan állapotba, hogy átmásszak hozzád!- nézek rá és mosolygok.
-Ohh bocsánat-elemeli a kezét és mosolyog tovább.
-Felhívom gyorsan anyát, hogy most indultunk el.-mondom és benyomom a hívás gombot és kihangosítom.

-Szia na elindultatok?
-Aham a Kelly már helikopterrel elment, de viszont velem jött valaki, aki nagyon nem akart egyedül hagyni.-mondom és rámosolygok a Landora.
-Úristen a Lando az ?
-Mondanám, hogy mondj neki valamit, de hát nem érti. De várj tolmácsolok.
-Mondj valamit anyának és én meg lefordítom neki.-mondom a Landonak.
-Szia, a lányod egy nagyszerű ember és várom, hogy jobban megismerjem és persze magukat is.-mondja, majd elpirulok és lefordítom anyának.
-Ahww ez nagyon aranyos! Én is várom, hogy őt megismerjem őt.-lefordítom és Lando mosolyog csak.
-Jólvan anya, akkor majd érkezünk! Apa otthon van?
-Még nincs. -mondja és szomorúbb lesz a hangja. Gyertek csak!-lerakom a telefont és ránézek a Landora.
-Tetszik a kilátás?-kérdezi és öntelten mosolyog.
-Attól függ... de ha jobban belegondolok jah nem rossz!-megállok egy piros lámpánál.
-Mesélj egy kicsit a családodról!
-Előre szólok, hogy bonyolult lesz és most mindent elárulok, még olyan titkokat is amiket nem szabadna tudnia senkinek.-mondom neki és éppen most haladunk át az egyik hídon a Duna felett.
-Oké, bízhatsz bennem.
-Hol kezdjem? Kezdem akkor a szüleimtől.
-Ahogy érzed.
-A szüleim 20 éve vannak együtt. Apukám autókereskedő, anyukámnak és a mamámnak van egy bioboltjuk. Amugy nem tudsz olaszul mi?
-Nem miért?-kérdezi és közben rám néz kérdően.
-Apa olaszba jár ki kocsikért és van is ott bérelt háza, meg ilyen dolgok. De jobb is nekem, hogy nem érted a nyelvünket.
-Majd tanítanál nekem pár szót?
-Persze. Nah és apa nagyon sokszor van olaszba és anyával ketten vagyunk otthon, meg a kutya. A kutya nálunk családtag!
-Imádom a kutyákat! Milyen fajta?
-Amerikai Staffy , elsőre lehet, hogy azt mondod, hogy félsz tőle!-odaadom a telóm neki és mutatok neki egy képet róla.
-Úristen milyen gyönyörű! Az biztos, hogy nem nagyon mennek a közeledbe ha sétáltatod. De megbirkózok vele!
-Nem bánt, csak akkor ha valakit nem kedvel, vagy érzi rajta , hogy nem jó ember. Téged szeretni fog.
-Volt akit nem?
-Ryant utálta és Ryan is utálta a kutyát. Ha nálunk volt nem jöhetett be a szobámba a Ramos. Nem nem a focistáról kapta a nevét.-mondom mosolyogva, mielőtt megkérdezné, minden ember megkérdezi. A városból kifelé vezető útra hajtok fel, és már nem is kell gps.
-Nem csodálom, hogy a Ramos utálta. Így már biztosan szeretni fogjuk egymást. -mondja és megfogja a kezemet, ami a sebváltón van, és mivel nem kell váltanom, így elveszi a kezem és az ölébe teszi és fogja a kezem továbbra is. -Ha jól sejtem nincs olyan jó kapcsolatod apáddal.-mondja, kissé megbánóan.
-Mikor 1 éves lehettem megcsalta anyát, és aki egyszer megcsalt, az máskor is megfog. Szerintem jelenleg is ezt teszi, anya meg én tudjuk csak. Anya már konkrétan beletörődött ebbe, de míg nincs bizonyíték nem fog tenni semmit, mivel apa nem tudja, hogy anya sejti. -mondom neki és mikor ránézek egy könnycsepp gördül ki a szememből.
-Lia annyira sajnálom. -törli le a könnyet a kezével és megsimizi a nyakamat.
-A legrosszabb, hogy vannak olyan napjai , amikor megbolondul, mindent össze vissza beszél, olyanokért hibáztat minket, amiért nem is mi vagyunk a felelősök. Anyát mindig azzal piszkálja, hogy fogyjon le, mert ez miatt ne csodálkozzon, ha majd elhagyja. Velem random ordibálni szokott, meg hogy én nem csinálok semmit, nem segítek semmit, nem lehet majd rámbízni anyáék boltját, meg ilyenek. De majd ez egy másik történet lesz. Igazából amikor nincs ilyen hangulatában teljesen normális, szerethető. Nyílván szeretem őt, de vannak olyan  alkalmak amikor nem tudom elviselni.  Kívülről egy tök normális család vagyunk , de ami házon belül münködik, az annyira nem az. De ez csak 2 éve változott meg.
-Hát tényleg szerencse, hogy nem beszélek magyarul, mert úgy kiosztanám, hogy csak na. -mondja és bekapcsol valami vidám zenét, miközben én felhajtok az autópályára.
-Meg kell állnunk pályamatricát venni!
-Oké! Folytathatod a történetet, eddig teljesen érthető volt.
-Most lesz bonyolultabb. Anyának van egy tesója aki egy hatalmas nagy pénzéhes picsa, a lánya szintúgy. Loptak anyáéktól és most nagy vita van az öröklésből! A lánya brutálisan féltéken rám, úgy, hogy 27 éves anyuka. Megtudtam végül, hogy kibeszélt engem a hátam mögött, és mindennek elmondott, annak ellenére, hogy én őt régen tök szerettem és nem követtem el ellene semmit. De miután ez kiderült rühellem mint a szar. Igazából anya tesójának a családjából mindenki utálok, kivéve a fiát, ő az egyetlen normális.
-Mi a fasz? De miért jó neki az , hogy bántsa az anyját azzal, hogy meglopja?-kérdezi.
-Neki csak a pénz számít, de úgy, hogy nem a boltban dolgozik, de követeli a pánzt! Jah és a nő meg akarta mérgezni kissebb korában a Ramost! Én azóta teljes szívemből utálom.
-Nem csodálom! Kibaszott idióták! Ha találkozok velük esküszöm, hogy mégjobban féltékennyé teszem őket!
-Tetszik az ötlet, de nem hiszem, hogy találkozol velük, én is havonta talán 1-szer. Jobb is ez így. De én leszek majd a kövi célpont és nem anya, én fogom örökölni a boltot és ők semmit nem fognak kapni! Ha 18 leszek nagyon nagy balhé lesz!
-Hát ott leszek melletted bármi is legyen! És segítek amiben csak tudok.
-Ahhw köszi babe !
-Emellett még anya legjobb barátnője is kibeszélt minket, ő is féltékeny, mivel az ő élete unalmasabb mint egy lajháré.
-Lajháré?
-Pontosan!
-Akkor az tényleg eléggé unalmas lehet!
-Az is!
-Anyukád ezt, hogy bírja?
-Régen nagyon rosszul, mivel szinte minden egyszerre derült ki. Akkor voltak pánikrohamai, most már nincsenek, legutóbb akkor volt mikor megtudta apáról a dolgot. De erős, nem tud mást csinálni, csak erős maradni. Ő az egyetlen személy akit mindenkinél jobban szeretek, bármi van ő ottvan nekem.-mosolygok rá és ismét könnyezek.
-Ezek után is még van valami?
-A nagyszüleimet anyai ágon imádom, apának az oldaláról, meg csak a papám normális. Jah és apának a tesója sem teljesen komplett, valami energiatanácsadó vagy mi a faszom. Jah és tartozik nekünk egy csomó pénzel. Asszem ennyi, de majd biztosan jut még eszembe valami. -mosolygok rá irónikusan.
-Wow hát , a családod nem egyszerű! És te hogy bírod?
-Vannak olyanok amikor nagyon gyengének érzem magam és sírni akarnék, van mikor erősebbnek és akkor már most készen állok a balhéra. Szóval vegyes.- mondom majd áthúzódom a lehajtósávba és behajtok a benzínkútkoz.
-Tankolok, te bemész?
-Aham! -kiszállok a kocsiból és előveszem a pénztárcám. Bemegyek fizetni és kérek egy matricát.

Mikor végeztem már Lando bent ül a kocsiban. Teljesen jól fogadta az információkat, Ryannek semmit nem mondtam el ebből. Nem bíztam benne, de Landoban már akkor bíztam, mikor beültem mellé a GT-be. Beszállok a kocsiba és csak bámul engem.
-Tetszik a kilátás? -kacsintok rá.
-A legszebb amit valaha láttam!-mondja és megcsókol. Beletúrnék a hajába, de nem szabad.
-Most a te családod jön!-mondom neki, majd kihajtok a kútról.

Holnap jön a Lando része is!

Savior -Megmentő     1.Where stories live. Discover now