Part 2

5K 54 0
                                    

Felix kifáradva ült fel és támasztotta ki a hátát néhány párnámmal. Nyugodtan nyúlt a telefonjáért, de mikor meglátta ki hívja teljesen megváltozott az arckifejezése.
-Szia. - köszönt komoly és mély hangon - Tudom, tudom, igen, bocsánat. - mondogatta kisebb szünetekkel. Utolsó szava után a már hasítóan vékony női hang szakította meg a kínos csendet körülöttünk, a vonal másik végéről.
-Apád megint részeg, elmegyek itthonról, vigyázz rá! Gyere haza.. MOST!! - hallatszódott ki tisztán érthetően.

Felix a hívást megszakítva kétségbeesetten nézett maga mellé, egyenesen a szemembe. Furcsa volt..Mióta újra van köztünk valami, olyan más. Mikor baj van nem rohan el azonnal, hanem a szemembe nézve keresi a menedéket. Nem tudom miből gondolja, hogy bármiben is tudnék segíteni csupán a nézésemmel. Túl szép is lenne arra gondolni, hogy esetleg érez valamit. Még soha nem hagyta el a száját az, hogy ,, Szeretlek ". Hiába vártam. Hiába akartam. Később már én is úgy viselkedtem, mintha csak játék lenne. De legbelül...áh hülyeség. Magam sem tudom.

-Rae..azt hiszem megyek. - Jelentette ki egy perc hezitálás után. - Apám rosszul van, anyámnak dolga akadt. Vigyáznom kell rá. - Hazudta, pedig  tisztán értettem azt a pár mondatot 2 perccel ezelőtt. Talán jobban érzi magát, ha nem kell kimondania az igazságot. Főleg nem előttem. Pedig.. Mit számítana neki? Amúgy is csak játék vagyok számára.
- Öhm.. - Próbáltam kipréselni magamból bármi értelmeset. - Oké, menj csak. - Mondtam a lehető legmeggyőzőbben, elrejtve csalódásomat. Bármennyire is akartam volna, hogy maradjon engednem kellett. Megszoktam.

A ruháját gyorsan magára kapva, rontott ki az ajtómon. Anélkül, hogy hátranézett volna köszönt el és sietve hagyta el a házunkat. Az ablakhoz sietve néztem az egyre távolodó alakja után. Mikor magamhoz értem vettem csak észre, hogy rajtam még mindig nincs ruha. Komótosan sétáltam vissza az ágyamhoz. Egyedül voltam otthon ezért nem zavartattam magam. Úgy, ahogy voltam ültem vissza és az ágy hátának nekidőlve gondolkodtam el a történteken.

Vágytam Rád (+18)Where stories live. Discover now