16.

910 23 0
                                    


Léna
––––––––––


A lányok nem tudják, hogy jövök így óvatosan kell bemennünk. Tekla leparkolt egy szabad helyen majd kivettük a cuccunkat. Köszöntünk a portás bácsinak majd beléptünk az épületbe. Csak Tekla ment be, őt mindenki megölelgette én pedig előléptem a fal mögül és széttártam a kezem. 

-Engem nem is hiányoltok?-biggyesztettem le ajkamat. 

-Lénaaa-futottak felém és egy nagy ölelésbe vontak. 

-De jó, hogy itt vagy-mondta Amanda.

-Lányok mi ez... Oh Léna-látott meg az edző-Végre visszatértél-ölelt meg ő is miután a többiek elengedtek-Na mindenki átöltözni-mondta és tapsolt egyet. 

Nagyot sóhajtva bementünk az öltözőnkbe, mindenki a saját szekrényéhez ment és átöltöztünk. Mivel már közeledünk a télhez így inkább hosszú tapadós nadrágot hoztam el magammal és egy szürke nike hosszú ujjúval. 

-Jól van lányok, melegítsetek be aztán mondok valamit-mondta az edző mi pedig elkezdtünk bemelegíteni. Megcsináltunk pár guggolást, törzs- és vállkörzést, amint készen voltunk vele odagyűltünk az edző köré-Szóval, mint tudjátok télen szoktak lenni az megyei versenyek. Így már most elkezdünk rá készülni. Két számban fogunk nevezni, egy amikor az egész csapat részt vesz és a másik amiben csak 10 versenyző szerepelhet. Nem mi akartuk és nem is én, hanem ezt írták ki a szervezők és a zsűri is. Így a következő hetekben mindenkinek a munkáját nézni fogjuk egy segítőm és én. Majd decemberben elmondom, hogy kik lesznek benne a 10 főben. De ne vegye el a kedveteket, csináljatok mindent ahogy szoktatok. Jó?-mosolygott ránk.

-Igen-mondtuk egy emberként. Az edző szét tárta a kezét mi pedig köré gyűltünk és tartottunk egy nagy családi ölelést. 

Ezután mindenki elfoglalta magát, valaki a korláton volt valaki a gerendán páran elkezdték kialakítani saját számukat. Valakik meg csak ugrálgattak, vagy csak könnyű talaj gyakorlatokat végeztek. Ha nem adnak ki konkrét feladatot akkor mindenki csinálhat mindent, és ez most is így volt. 

Így telt el az a két óra mi Teklával versenyeztünk, hogy ki tud több gyakorlatot megcsinálni, mindig ezt csináljuk, ha szabad foglalkozás van az órákon. Az edzőnk jelzett, hogy vége van az órának így megindultunk az öltözőnkbe. Mindenki öltözés közben végig csacsogtunk, nem tudom, hogy tudunk ilyen sokat beszélni de mi megcsináljuk.

2021. december 6.


Gyorsan teltek a hetek, Dominik tegnap este ment haza mivel már hétfőn az az ma már a kezdődik a felkészülés a vasárnapi meccsre. Mielőtt visszament volna Lipcsébe nálam aludt pár napot. Elvitt az egyetemre és haza is hozott és az edzésekre is elfurikázott engem. 

Már fél hét van vagyis kelnem kell és ezt az ébresztőm is tudatta velem. Lecsaptam az leállítás gombot, hogy ne süketítsen meg, ledobtam magamról a takarómat és felvettem a pöttyös köntösömet. Kint már látszik, hogy átmentünk télbe mire minden fehér volt, sajnos nem hó csak dér volt, annyira hideg volt kint a levegő. Már most lekezdtem gondolkozni azon, hogy kinek mit vegyek karácsonyra. Lehet a hétvégén már el is intézem ezt a vásárlást, hogy ne az utolsó pillanatokba kezdjek neki. 

Elindítottam a kávéfőzőt és vártam, hogy kész legyen napindító folyadékom. Közben anya is bejött hozzám és neki látott a reggelinknek. 

Gyógyszerek árnyékában|✓|Where stories live. Discover now