22.

902 18 0
                                    

2024. június 

Léna
––––––––––

Pár hét telt el a diplomaosztóm után. Az a nap volt életem legjobbja, az én szerelmem ráhúzta jövőnket jelképező gyűrűt az ujjamra. Így most már hivatalosan is a menyasszonya vagyok. Anyáéktól kaptam még azon a napon egy, 1 hetes üdülést Costa Bravara. Úgy döntöttük a szerelmemmel, hogy június első heteiben elmegyünk mivel utána készülünk a csapattal az Olimpiára. 

Már a bőröndjeinket bepakoltuk a kocsiba, apa és anya visz ki minket a reptérre. A gépünk 11-kor indult és késő estére érünk oda. Mielőtt elmentünk volna megreggeliztünk és utána el is indultunk.

Az út a reptérig borzalmas volt mivel anya elkezdte, hogy mitől óvjuk magunkat egyszóval előjött belőle az anyai védelmezés. Kipattantunk az autóból mikor apa azt leállította. Kivettük csomagjainkat és anyáékat megvárva mentünk be. A poggyászokat már leadtuk és csak a csekkolás vár ránk. Anyáék még megölelgettek minket majd ahogy meghallottuk gépünk nevét és számát mentünk is a becsekkolóhoz. 

Jegyeink az első osztályra szóltak, hát nem kellett csalódnom ebben. Mindig azt hallottam, hogy sokkal kényelmesebbek a helyek és bármit elkészítenek neked amit csak szeretnél. Hát ez most sem volt másképp. 

-Izgulsz?-szorította meg kezemet szerelmem. 

-Még soha nem utaztam repülővel-nevettem el magam kínosan. 

-Add a másik kezed is-odanyújtottam neki a mancsomat és elkezdte cirógatni azokat. Én lehunytam a szememet és lassan szívtam be a levegőt és fújtam ki-Itt vagyok. Nem lesz semmi baj. Megvédelek bármi is történjen. 

[...]

Kereken éjfélkor landolt a gépünk Costa Bravan. Leszállás után egyből csomagjainkért mentünk majd egy taxit kerestünk. Csodálkoztunk, hogy ilyen későn ennyi üres taxi áll rendelkezésünkre. Bediktáltuk a hotel címét a sofőrnek és el is indultunk. Csupán félórát utaztunk és megérkeztünk egy csodálatos hotelhez, ki volt világítva így még kellemesebb hangulatot adva a helynek. 

-Üdvözlöm önöket a Alábriga Hotelben.

-Jó estét, egy szobát foglaltak nekünk Tóth Léna néven-mondtam a recepciós hölgyikének. 

-Igen meg is van, a 331-es szoba lesz az önöké. Svédasztalos reggelit és vacsorát, és meleg ebédet is biztosítunk vendégeinknek. Minden hét péntekén pedig műsort adnak elő a helyi zeneművészek. 

-Rendben köszönjük-mosolyogtam rá és elvettem a két kártyát. 

-Élvezzék a nyaralásukat.

-Köszönjük-mondtuk mindketten és már mentünk is a lift felé. 

-Hol van a szobánk?

-A negyediken-sóhajtotta. Megnyomtuk a hívó gombot és másodperceken belül már jött a lift, Dominik rányomott a négyes számú gombra a lift ajtajai becsukódtak és elkezdtünk fel felé menni. 

Egy emberként estünk be a szobába, nem foglalkoztunk semmivel egyből mentünk a fürdőbe és lecsutakoltuk magunkat majd beborultunk az ágyba és elaludtunk. 

[...]

Reggel kialudtam keltünk fel, pont lekéstük a reggelit de nem aggódtunk nagyon mert nemsokára az ebéd következett. Mivel meleg volt így egy bordó alapon fehér kis virágmintás egybe ruhát választottam mai szettnek, szerelmem pedig egy fehér rövidnadrágot és egy bordó felsőt vett fel. 

Gyógyszerek árnyékában|✓|Where stories live. Discover now