Hárman /szjg ff/

Nyugalom

-Szia-integettem vissza neki, de tudtam hogy mindjárt össze esek.

-Hogy vagy?- kérdezte, és láttam hogy meg akar ölelni, de finomat hátráltam.

-Már jobban- feleltem.-Mit szeretnél?

-Megbeszélni az augusztust.

-Nincs meg megbeszéli rajta. Én szóltam, te nem hagytad abba, és kész.

-Nézd, nekem mentális problémáim voltak....- kezdett volna bele menni, de megláttam a háttérben Cortezt.

Ideges arccal sietett felénk. Éreztem, hogy nem tudja hova tenni az előttem lévő alakot.

-Reni- szólalt meg az amerikai

- Ez meg ki?-nézett felé Roland.

-Nem ez hanem ő- vágtam rá kapásból. -De Roli, ő itt Cortez- mutattam be őket egymásnak. -Cortez ő meg Roland.

-Akkor miattad sírt annyit?- kérdezte gúnyosan az exem.

-Igen- biccentett Cortez. -De miattam nem szenvedett legalább mentális károkat.

-Én akkor nem voltam lelkileg a toppon- vágott vissza Roland.

-Aham, én is ezt mondanám - forgatta a szemét Cortez.- Minden bántalmazó soha sincs lelkileg jól. Tudod ezen segít a börtön vagy a pszichológus.

-És most azért vagyok itt hogy megbeszéljük -mondta úgy hogy közben figyelembe se vette Cortez előző szavait. 

-Roli, négy hónapja szétmentünk - mondtam. -El kellett volna felejtened.

-Reni, meg szeretném beszélni a dolgokat. Ha nem is tudnánk újrakezdeni, legalább jóba lehetnénk.

-Neked kurvára elment az eszed?- horkant fel Cortez.

-Renihez beszéltem, nem hozzád.

-Igen. De tudod Reni túlságosan kedves ehhez, hogy ezt a szemedbe mondja.

-Itt meg mi folyik?- jött ki Virág egy vászonnal.

-Szia Virág- integett felé Roli mosolyogva.

-Hello- motyogta a lány, és felém fordult. -Ricsi?

-Nem láttam- vontam vállat. -Miért?

-Mert azt mondta, hogy értem jön, és szakkör után elvisz a kisállat kereskedésbe.

-Éértem- feleltem, és vissza néztem a két fiúra, akik olyan komolyan néztek egymásra.

Végül rákulcsoltam a kezem Cortezére, és Roli szemébe néztem.

-Figyelj- kezdtem és vettem egy nagy levegőt- azt szeretném ha ezt a beszélgetést későbbre halasztanánk.

-Reni mikor későbbre? Eddig se értelek el.

-Ha azt mondta hogy későbbre, akkor későbbre- emelte feljebb a hangját Cortez.

-A védelmező pincsikutya ne szóljon bele.

-Minek neveztél?- meredt rá kérdőn, és lazult a keze az enyémen.

-Cortez urald magad....- szólaltam meg és ujjaimat még jobban rákulcsoltam a kezemre.

Reméltem, hogy így miden jobb lesz, de megláttam Ricsi morcos fejét a háttérből. MI lesz itt emberek? Csak ne legyen bunyó....

-Ez meg mit keres itt- szólalt meg a Raszta, és Cortez mellé állt.

Mind két osztálytársam szemmel megölte Rolandot.

-Emberek nyelvtan- sóhajtottam egy nagyot. -Esetleg ő. És menni készül. Ugye?

-Igen- bólintott Roli, és nem ingott meg. Nem remegett vagy valami más. -Holnap valamikor akkor tudunk beszélni?

-Igen. A kávézó, ahova először mentünk?

-Legyen. Sziasztok- biccentett és elment.

-Reni, ugye ezt nem mondod komolyan?-akadt fent Ricsi.- Azok után...

-Azok után is joga van tudni a gyerekéről- feleltem.

-Ebben igaza van- felelte Cortez.

-Tes mi van veled?

-Igaza van Reninek, én is ideges lennék, ha nem tudnék a gyerekemről. De ha hozzá nyúlt volna lepofoztam volna....

-Úgy lefejelném ezt a faszt- morogta Ricsi.

-De nem fogjátok bántani- szóltam közben. - Az erőszak nem megoldás.

-Igen, Reninek igaza van- helyeselte Virág.-De Ricsiii menjünk. Két óra és bezár.

-Nyugi Emó, megyünk.

-Sziasztok- integetett boldogan Virág.

-Hello- feleltük egyszerre Cortezzel, és mi is elindultunk a másik irányba.

Csendben sétáltunk egymás mellett, de nem bírtam sokáig.

-Nézd nem lesz holnap semmi baj.

-Én hiszek neked- biccentett.- De ha megint elkezd bántani, nem akarom hogy elvetélj.

-Azt én se szeretném, de tudom hogy nem lesz semmi.

-Nézd én bízok benned, és ha bármi olyat fog tenni holnap csak hívj- felelte Cortez, és megölelt.

-