Hárman /szjg ff/

A találkozás

Reggel igen idegesen keltem, ugyan is tudtam, hogy ma le kellett győznöm a démonjaimat. Miután magamhoz tértem bele néztem a tükörbe és idegesen vettem észre, hogy már egyre nagyobb a hasam. Bár már a negyedik hónapban járok, de még mindig nehéz volt felfogni. Persze csak abban reménykedtem, hogy majd egészséges legyen. Végül reggelről kikaptam egy szürke kötött egyberuhát hozzá meg egy fekete harisnyát vettem fel. A lábaimra a szokásos edzőcipő és végül az oldaltáskám, amiben csak a füzeteim vannak.

És hát igen, egy csodálatos kedd reggel volt, az az se nem az a túl hideg és nem az a meleg. Szerintem olyan -3 lehetett maximum, de az tökéletes volt. Persze mint mindig mos ti Cortez ott áll a kapu előtt, és egy puszival köszöntöttem, ő meg mint egy igazi úriember elvette a kézi táskámat.

-Ugye tudod, hogy bírom hozni- vontam a fel a szemöldököm.

-Te meg ugye tudod, hogy engem nem érdekel- vágta rá kapásból.

És hát kézen fogva ilyen szituációban mentünk tovább. Amikor megérkeztünk a Szent Johannába a csapat fele már ott állt és valamin nagyon röhögtek.Mi is oda mentünk hozzájuk, hogy be csatlakozzunk.

-És akkor azt mondta, hogy vége - vihogott Zsolti, miközben egy Twixet evett.

-Oda adod a másik felét?- néztem a fiúra boci szemekkel, mert eszméletlenül megkívántam a csokit.

-Tessék?- nézett felém értetlenül, miközben próbálta elfojtani a nevetést.

-Csokit akarok enni -jelentettem ki, mint egy ötéves kislány.

-Csak a gyerek miatt - adta oda, a felét.

-Kösz- mondtam.

-Mi van C? Új táskád lett- szólalt meg Ricsi.

-Aham, kicsit beújítottam- emelte oda a táskát a vállához miközben féloldalasan a társaság felé fordult.

-Nagyon elegáns - jelent meg Kinga.-Renáta ne egyél ennyi csokit- nézett rám szigorúan.

-De ha ezt kívánom.

-Akkor is.

-Nyugi ló, te még nem láttad hogy mit evett tegnap- röhögött Zsolti.

-Jaaah, a zacskós leves és nutellás mogyoró?- röhögött Dave.

-Igen is finom volt- szóltam közbe.

-Jah, biztos- mondta Macu.

-Hát jó, holnap mindenki azokat eszi amiket én- vágtam rá.

-Kössz, de nem akarok gyomorrontást- ölelt át hátulról Cortez.

-A te gyereked - mondtam miközben rá néztem.

-De majd ha köztünk lesz, akkor meg fogja ismerni a jó ízlést.

-Rendben, de mi lesz az étrend -vágott közben Zsolti, miközben Ipedjén megnyitotta a jegyzeteket.

-Háát, általában reggelre egy vajas pirítóst eszek mellé meg mentes vizet iszok- mondtam. -Suliba meg mint mindig szendvicset hozok- vontam vállat.-Aztán meg a büfét fosztom ki.

-Meg az én pénztárcámat - horkant fel Cortez.

-Mire való a pénztárca.

****

A nap igazából gyorsan eltelt, és senkinek nem mondtam hogy mi lesz ma. Egyedül ugye Ricsi és Virág tudta, a többiek meg majd holnap....

Végül az aznapi ruhamba indultam el a találka helyre. Ahogy végig sétáltam a  dombokon eszembe jutott a nyár és a szép emlékek.Miután beléptem a kávézóba egyből megláttam. Nagy levegőt véve oda mentem hozzá, és leültem elé.