Anna x Adrián | jófalvai nyár

1. Fejezet: Isten áldjon, Magyarország

Annuska szemszöge:

"DZSESSZII." Üvöltöttem ki az ablakomon, ami nem máshol, hanem Jófalván volt található. Rögvest ki is léptem a frissen locsolt ko- pázsitra, majd másodpercek leforgása alatt ott termett mellettem hű barátnőm, Dzsesszika. Hát ő sem egy Dzsásztin, mit ne mondjak, de megteszi. "Fogd meg a Hétszűnyű Kapanyányimonyók italomat, mert ha nem, én itt helyben elájulok." Mondtam Dzsesszikának, aki azon nyomban elvette tőlem a poharat. Ma egy új srác érkezik Jófalvára, és nagyon izgatott vagyok, azzal fogadtunk Dzsásztinnal, hogy össze fogok-e jönni vele június hónap végére, mint azt a többi fiúval tettem az elmúlt 12 életévemben. Amint Dzsesszi elvette az italomat, csengett a sütő, mert megsültek a szenes muffinok, amiket a fiú érkezésére sütöttem. Amint kivettem a tálat a sütőből, felhajtottam a naptárat, ami most 1970 májusát mutatta volna, júniusra váltott. Bekarikáztam a mai napot, ami köztudottan június elseje volt, egy piros filctollal, amit Ágostontól loptam elsőben. Azóta nagyon nem is használtam. Hirtelen hallottam, hogy valami kocsi leparkol a falu legvégében. Kilépett belőle egy férfi. Nem volt kivehető az arca, mert csak az ablakomból láttam, és nem élek közel az úthoz, de annyi látszott, hogy nem egykorúak vagyunk. Olyan 40 éves körüli lehetett. Pedig már nagyon vártam hogy újra bepasizhassak. Bár... így is sikerülhet. De utána már egy hozzám hasonló gyerek szállt ki belőle. Először négy évesnek néztem, annyira apró volt, de utána megláttam, hogy korombeli. Aztán végül... egy legény... egy igazi pasi... szőke haja volt, ahogy a kicsinek is, de ő már tényleg egy férfi volt. Biztosan össze tudnék vele hozni egy randit. Csak nehogy a szomszédom lecsapjon rá. Az a neve, hogy Yuri, és elég idegesítő. Bár tény, hogy eléggé jól néz ki. Lementem a pincémbe, hogy megetessem Kolint. Szerzett valami maszkot, pedig megmondtam Anthonynak és a Patkánynak, hogy ne kedveskedjenek vele, mert nem érdemli meg. Meg amúgy is, nem értem, hogy az én pincémbe miért ők szólnak bele. Ők csak pincebölcsek, mármint atyám. Nekem is lehet jogom a saját pincémhez. Meg amúgy is, ők élnek benne ingyen?

József szemszöge:

Ma megjött az új lakó. Pontosabban lakók. Hárman vannak, egy kisleány, egy kisfiú, meg egy legény. Pont olyan legény, mint a fiam, Legény. Napok óta csak egy asszonyról beszél, aki ott lakik lenn a Gólya utcán. Nagyon szereti, de azt mondta, hogy a leány még nem tudja. Szerintem ha igazi Legény akar lenni, el kell neki mondania, és be kell vallania érzéseit. Én is így tettem szívem választottjával 45' nyarán. Azóta rám maradt egy szipirtyó meg a gyereke. A nőt meg azóta is csak 2 km-ről közelíthetem meg.
"LEGÉNY" kiáltottam a fiamnak, mert mindjárt jönnie kell a pulthoz a váltásra. Egész éjszaka itt gülüztem, tegnap este 6-kor kezdődött a műszakom, most pontban dél van. Ideje átvennie a helyemet, hátha meglátja a szerelmét is.
"LEGÉNY GYERE LE VAGY ELVERLEK" ordítottam már. Gyors léptek hallatszódtak a mellékszobából. Legény jött, miközben próbálta az ingjéről levakarni a sörfoltot.
"Attól, hogy a kocsmáros fia vagy, még nem szabad 13 évesen sört innod. Csak pálinkát."
Mondtam neki, ő pedig lesütötte szemit. Megveregettem a vállait, majd elmentem a konyhába lepihenni.

Adrián szemszöge:

Végre megérkeztem ebbe a kis faluba. Nem tudok róla semmit, csak hogy itt van, meg nagyon szép nők vannak. Ezért Isten áldjon, Magyarország!

2022. Június 21