Z. OUTRO
<< Ismét elvesztettem az álmomat és a családomat. Semmit sem tudtam tenni. Mindenki elhagyott és most itt vagyok újra, teljesen egyedül.
Egy nyári napon, amikor a forró és fülledt időjárás egyetlen egy esőcsepp nélkül, töretlenül folytatódott, úgy döntöttünk, jobb, ha különválnak útjaink. Mindezt azért, mert az álmunk, hogy együtt legyünk, egy olyan bilinccsé vált, ami hátráltatott és lent tartott minket. A tűző Nap alatt még ifjúságunk nagy álmai is elolvadtak és teljesen felszívódtak. A problémák úgy halmozódtak fel, mint a szennyes, aminek megtisztítását újra és újra csak későbbre halasztják. Még úgy is, hogy ígéreteink, amiket tettünk, nap mint nap visszatartottak minket, végül mégis elfelejtettük egymást. Ekkortájt kezdtem el látni őt az álmomban.
A férfit, aki fekete fedorát viselt. Akinek szeme volt az egyetlen rész az arcán, amit nem takart maszk. Azok a fáradt, de valahogy mégis ismerős szemek.
- Nem a rideg valóság miatt adtad fel az álmaidat, hanem azért, mert ti így döntöttetek. Szabadulj meg attól a képzettől, miszerint a világ, amit látsz, az minden. Több dimenzió és több valóság létezik ebben a világban. A világ, ahol én élek és az, ahol te élsz, mind valóságos. Mindent el akarok mondani neked, de nincs sok időm.
- Mi ez?
- Úgy hívják, Cromer. A kulcs a világaink összekapcsolásához.- egy ragyogó homokóra volt a kezében. Ez a kis homokóra lett volna a dimenziók összekapcsolásának a kulcsa? Óvatosan felvettem a Cromert. Abban a pillanatban a férfi hátrált pár lépésnyit, majd kibökte utolsó szavait:
- Kövesd a szíved, a térkép ott rejlik.- amikor sikerült elszakítanom tekintetem a Cromertől, a férfi már eltűnt.
Kinyitottam a szememet. Mindez csupán egy álom volt. Egyedül aludtam el a rejtekhelyen, ahol senki nem is keresett engem.
Miközben próbáltam leplezni magányomat saját magam elől, megfordultam és megláttam valami fénylőt az asztalon, pontosan azelőtt a kanapé előtt, amin feküdtem. A Cromer volt az, amit az álmomban láttam.
Mégsem álom volt? Miközben a Cromert figyeltem, akaratlanul megfordítottam.
A benne lévő homok fordítva, az aljától a tetejéig kezdett el peregni.
A vas ajtó ezután kinyílt és lépteket hallottam egyre közeledni. A srácok ugyanolyan zavart arckifejezéssel gyűltek körém. >>
YOU ARE READING
A To Z
Random𝗪𝗲'𝗿𝗲 𝗮𝘁 𝘁𝗵𝗲 𝘀𝘁𝗮𝗿𝘁𝗶𝗻𝗴 𝗼𝗳 𝐩𝐨𝐢𝐧𝐭 𝖙𝖍𝖎𝖘 l͟o͟n͟g͟ j͟o͟u͟r͟n͟e͟y͟ 𝕮𝗥𝗢𝗠𝗘𝗥: homokórához hasonló tárgy, amelynek funkciói a Hold állásától függően változnak. Az égitest úgynevezett "sarló" fázisában a tulajdonos üzenni tud m...
