A To Z

THE WORLD EP.2: OUTLAW ~ 3.

003.

<< - Thunder? - a szeme megremegett, ahogy Seonghwa elismételte a nevet. Ahogy újabb dübörgés hallatszódott, a fiú mintha reflexből tenné, felugrott és kinyitotta az ajtót. Kint egy csapat egyenruhába öltözött diák állt. Mindegyikőjük mellkasán egy szimbólum volt "Thunder" felirattal.

- Mit kerestek ti hárman itt? Ráadásul bezárt ajtóval. - a tömegből egy lány hangja szólalt meg. A csoport két részre szakadt, ahogy a lány előre sétált. Ez lenne az a diák csoport, amiről a fiatalabbik fiú mesélt? És biztosan ő a vezetőjük, gondolta Yeosang magában, ahogy eszébe jutott a fiú ijedt arca tegnapról. A lány megállt a három fiú előtt. Mintha csak a "hideg" szó megszemélyesített alakja lenne, indulatos tekintettel meredt Yeosangra.

- Nem tűnsz ismerősnek.

Yeosang átadta neki az előre elkészített igazolványt. Amikor egy fiú bólintott, hogy a neve tényleg szerepel a diákok listáján, a lány Seonghwahoz fordult. Ekkor Seonghwa már egy ideje hitetlenül figyelte a lány minden egyes mozdulatát. Más szavakkal mondva, tisztán észrevehető érzelmek jelentek meg az arcán. Yeosang ezt észrevéve, pánikolva állt a lány elé.

- Szerintem az ajtót meg kéne javítani. Soha nem zártam be direkt, de sehogy sem nyílt ki és időbe telt, mire felfogtam a helyzetet. - a lány arébb lökte Yeosang vállát és újból Seonghwat pásztázta szemeivel, mintha már egyáltalán nem izgatná a szituációra adott magyarázat. Seonghwa viszont továbbra is csak bámult vissza rá, miközben a mellette álló fiú, fejét lehorgasztva próbálta lefogni remegő kezeit. Érzelmek. Vitathatatlanul érzelmek jelentek meg rajtuk. A lány lassan a fiú felé fordult. Sietve próbálta háta mögé rejteni kezeit, de a lány gyorsabb volt és megragadta őket. Rideg szemekkel nézett le az enyhén reszkető kezekre. A fiú egyre inkább kezdte elveszíteni az érzelmei felett lévő kontrollt. A légzése is megremegett, és az arca ijedt volt, mintha a sírás kerülgetné. Abban a pillanatban, amikor úgy tűnt, hogy ezzel mindennek vége, még azelőtt, hogy bármi ténylegesen elkezdődött volna, Seonghwa a lány csuklója után kapott.

- Miért vagy itt? - ebben a kérdésben, mintha egy kis nosztalgiát lehetett volna felfedezni. A lány változatlan arckifejezéssel nézett vissza rá. Nem tudta megérteni, mire célzott ezzel Seonghwa. Yeosang sem, nem tudta megérteni, mire gondolt akkor Seonghwa.

Akárhogy is, Yeosang azt viszont tudta, hogy ebből a helyzetből olyan gyorsan ki kell jutniuk, amilyen gyorsan csak lehet, ezért sietősen próbált előállni egy olyan magyarázattal, ami a Z világban megállja a helyét.

- Hiábavaló számunkra, ha ehhez hasonlóan töltjük az időt. Az óra nemsokára kezdődik, szóval kérlek, engedd, hogy elmenjünk! - Yeosang szavaira a csoport a vezetőjükhöz fordult. A lány szabad kezét felemelve adott engedélyt nekik arra, hogy elmehessenek, így a csoport többi tagja is arébb állt, amikor Yeosang kivitte a fiút a folyosóra.

- Pontosan mire gondolsz? Nem tudod, miféle csoport a Thunder? - kérdezte a lány, miközben kiszabadította karját Seonghwa szorításából. Seonghwa hátrahagyta zavarát, és a lányra nézett. Ebben a világban veszélyes volt érzelmeket táplálni. Megérintette a csuklóján lévő karkötőt, próbálta lenyugtatni magát. A karkötőbe a "Légy szabad" szavak voltak belegravírozva. >>