Úristeen. /Marics Peti 🔞🔞/

13.

<<este>>
23:00 van, Zsófi elaludt,én pedig a konyhában takarítottam. Hirtelen két kezet éreztem a derekamon,amire először összerezzentem,miután realizáltam,hogy Peti az,megnyugodtam. Megfogtam a kezét,majd mélyen a szemébe néztem.
- Szóval mit mondtál az állat kertben? - kérdeztem vigyorogva.
- Mit is? Nem emlékszem. - heccelt tovább,ekkor belebokszoltam a vállába.
- Jólvan,na szóval,bár nemrég ismerjük egymást,de szeretném ha a barátnőm lennél.
Mikor kimondta őszintén mosolyogtam.
- Szóval,te mit mondtál még mikor itt voltunk délelőtt?
- Hogy kapsz meglepetést.
- Ó tényleg. Mi a meglepestés? - kérdezte kacsintva.
Nem válaszoltam,csak megcsókoltam,hosszasan.
A falnak nyomott,majd a nyakam kezdte el csókokkal halmozni. A fenekemnél felemelt,majd bevitt a szobába. Mire észbe kaptam,az ágyban voltam. Elkezd lefelé csókolni. Végig csókolja a nyakam,a mellkasom,a hasam,a combom. Levettem a pólómat,ami alatt egy top volt.
Óvatosan elmosolyodott,majd levette a pólóját. Elvörösödtem,mire közel hajolt hozzám,majd így szólt:
Gyönyörű vagy.
Elkezdett tovább csókolni,majd mikor újra lentebb ment eszembe jutott.
- Baszki - mondtam.
- Mi a baj???
- M- megvan. Ezt nem hiszem el.
- Semmi baj.
- Biztos?
- Igen.
Összebújva aludtunk el.
Reggel arra keltem,hogy görcsöl a hasam mint a kurva élet.
- Jóreggelt - hallottam Peti hangját akit valszeg felébresztettem a nyöszörgésemmel.
Válaszként csak nyöszörgést kapott. Átölelte a derekam,majd szorosan magához húzott.
- Nagyon fáj? - kérdezte aggódva.
- Igen - nyöszörögtem még mindig.
- Hozzak valamit?
- Nem. Viszont Zsófival nem tudok mit csinálni.
- Hagyd megoldom. - ment ki a szobából.
Egy ideig,csak néztem a semmit,majd elaludtam.
Egész nap aludtam,majd másnap arra keltem,hogy Peti nincs mellettem, kiakartam menni,de még mindig rohadtul fájt mindnem is.
Petit a konyhaasztalnál találtam.
- Jóreggelt - nyújtózkodtam.
- Jóreggelt - közölte mosolyogva.
- Mit csinálsz? - kérdeztem,miközben egy puszit nyomtam az arcára.
- Szöveget írok,de nem megy.
- Új dal? - Kérdeztem vidáman
- Aha.
- Jössz aludni? - kérdeztem
- Egész nap aludtál,hogy bírsz még mindig aludni? - mondta nevetve.
- Nem tudom. De gyereee - kezdtem húzni,de nem ment.
- Na jó - mondta,majd felkapott,és az ölébe helyezett.