Elcserélt életek (drarry AU) - BEFEJEZETT -

XLI. fejezet

+16

És nagyon nem akart a kettő között választani. „Talán még egy kis ideig nem is kell." - gondolta, majd bement a Dumort Hotel bejáratán, hogy még gyorsan elintézze a feladatait napfelkelte előtt, és utána pihentető álomra hajtsa a fejét.

*** a Tündérvilágban ***

Z. a sokadik rémálmából riadt fel. A teste hideg verejtékben úszott és úgy zakatolt a szíve, hogy azt hitte menten átszakítja a mellkasát. Pár pillanatig csak feküdt a vizes ágyneműn. Végig kellett gondolnia az álmát.

Újra.

Hetek óta ez az egy rémkép kínozta, ahogy ott térdel a szereleme előtt, kezében a vérkő tőrrel és minden hezitálás nélkül leszúrja a lányt.

És minden egyes alkalommal ebben a pillanatban riadt fel. A lelke egyre nehezebben viselte, a teste is egyre nehezebben viselte. Kezdett már maga az alvás gondolatától is rettegni, ami nem tett jót sem a hangulatának sem a fizikai erőnlétének. A szemei beesettek lettek az eltelt hetek alatt és lila árnyékok szegélyezték őket, de mind közül a tekintete volt a legrosszabb.
Kihunyt a szemeiből a remény.

Nagyon nehezen ülő helyzetbe tornázta magát, nem fekhetett tovább a vizes ruhában. Ahogy az ágy szélén ült és üres tekintettel bámulta a szobáját, de nem látta igazán.

Majd az asztalon megpillantott egy tőrt. És hirtelen világosság gyúlt az agyában. „Csak egy apró vágás és nem fogja elkövetni ezt a szörnyűséget" - gondolta, majd felkelt és odavánszorgott az asztalhoz. Rákulcsolta az ujjait a tőr markolatára és leroskadt a székbe. A térdein támaszkodva nézte, ahogy a tőr pengéjén játszik a beszűrődő napfelkelte minden fénye. Látta a fénycsíkban szálló apró porszemek csodálatos táncát, de most nem érdekelte más, csak, hogy véget vessen a szenvedésének, a kétségeinek és biztonságban tudja a szeretteit. Megfordította a tőrt és a csukjához tartotta, de alig ért a penge a bőréhez, a kés markolata elkezdett izzani és annyira forró lett, hogy nem bírta tartani, így elengedte. Csörömpölve esett a földre a lábai elé.

A kés jéghidegen hevert a padlón, Z-nek pedig eleredtek a könnyei.

*** Magnus lakása – reggel ***

Harry felébredt hajnalban, még bőven mielőtt Draco-nak kelnie kellett volna, így megfordult és hozzábújt a párjához, aki belenyögött az ölelésbe és félig nyitott szemmel húzta a párját még szorosabban magához, majd nagyot sóhajtva elkezdte simogatni a másik testét. Pont kellemes érintésekkel kényeztetve. Harry-nek nem kellett több, követelőzően kapott Draco szája után és csókolta mély szenvedéllyel. Draco nem ellenkezett. Sőt, már nagyon is vágyott egy kis összebújásra, így belemosolygott a csókba, de kissé eltávolodott, mert ellenőrizni akarta, hogy biztosan van még elég idejük az ébresztő előtt. Harry felmordult:
-Na...
-Csak megnéztem, mennyi az idő... ezt nincs kedvem félbehagyni, ha nem baj.
-Jó hogy nem baj... csak...
-Nos... akkor hol is tartottunk? - hajolt vissza Draco Harry duzzadt ajkaihoz miközben nagyon éhesen vigyorgott a másik fiúra.
1 órával később, amikor az ébresztő megszólalt, jelezvén Draco-nak, hogy itt az ideje felkelni, már mindketten a korábbi kellemes kis időtöltés miatt vigyorogtak, mint a tejbe tök. Harry szolidaritásból felkelt Draco-val együtt, többek között azért is, mert semmi pénzért nem hagyta volna ki a közös zuhanyzás lehetőségét.

Mire Alec felkelt a két fiú a konyhában készítette a reggeli kávét.
-Nocsak, nocsak – te is korán keltél Harry?
-Ja... felébredtem... mondjuk úgy, szolidaritásból. - vigyorgott a fiú és összemosolyogtak Draco-val.

Erre Alec is elmosolyodott, Magnus is néha felkelt vele korán, puszta szolidaritásból még azután is, hogy Max már rendesen aludt éjjel is és viszonylag sokáig reggel. Kezdett benne is kialakulni a Boszorkánymesterekre jellemző időbeosztás. A legtöbbjük nem volt túl korán kelő típus. Kivéve talán Catherina-t, de ő nővérként dolgozott és néha tényleg hajnalban kellett kelnie a műszak miatt.

Alec felhörpintette a kávét és intett Draco-nak, hogy ideje indulni. Draco nyomott egy puszit Harry szájára és elindult az Árnyvadász után. Harry pedig elpakolt a konyhában és feltett egy újabb adag kávét Magnus számára. Még volt egy kis ideje, mire a Boszorkánymester felkel és elkezdik az újabb órájukat, szóval addig kihozta az eddigi jegyzeteit és elkezdte átnézni őket. Mire Magnus felkelt már jó néhány korábbi főzetet áttanulmányozott, de közben azon is elkezdett gondolkozni, hogy mit tanítsanak majd meg Simon-éknak, hogy alap szinten elnavigáljanak a Varázslóvilágban. Még egy vázlatos jegyzetet is készített róla, hogy mik lennének a megfelelő varázsigék és pálca-mozdulatok. Majd keresnek egy botot, vagy esetleg használhatnák az irónt a bemutatóhoz. Mindenki azt hiszi, hogy könnyű a pálcát használni, pedig nem volt az. A megfelelő kézmozdulatok nélkül szinte hatástalanok voltak, vagy adott esetben teljesen más hatást váltottak ki. Mint Finnigan kísérlete elsőben, amikor tollat robbantott. Ezt a baklövést pedig szerette volna elkerülni, mindenki épsége érdekében.