Red Flag {BEFEJEZETT}

12.

Charles

Már hamarosan itt a fiam születésének ideje. Csodálatos dolog a várakozás és felkészülés egy új gyermek érkezésére. Ariana, ha lehet még jobban ragyog. Eleinte rettegett, ami érthető az előző tapasztalata alapján, de szép fokozatosan felfogta, hogy ezt ketten csináljuk végig. Imádtam nézni, ahogy a legfurcsább ételkombinációkat eszi, és hogy képes volt hajnali háromkor is elküdeni a boltba. Ismét beleszerettem a feleségembe. Aurora napjában többször beszél a kistesóhoz, simogatja, puszilgatja.
Az éjszaka közepén arra keltem, hogy Ariana rázogat.
-Charles! Charles, idő van!
-Mi? - ültem fel ijedten
-Jön a fiad!
Fájdalmas grimaszba torzult az arca. Szerencsére épp nyári szünet van, Anya pedig egy hete itt alszik, ha beindulna a szülés legalább Rore meg legyen oldva. Azonnal felkeltettem, hogy jön az unokája és amíg én bepakoltam a kocsiba, ő segített Ananak. A sebességkorlátot bőven átlépve száguldottam a kórházhoz.
-Charles, ha nem lassítasz szívrohamot kapok. - morogta két fájás között
-Bocsánat.
Elemeltem a lábam a gázról és kicsit lassabban mentem. A kórháznál kisegítettem a feleségem és betotyogtunk. Bent azonnal megvizsgálták és megállapították, hogy bizony már elég tág.
-Apuka, ön is jön? - fordult felém a nővér
-Igen!
-Ezeket vegye fel kérem!
Szófogadóan belebújtam a kapott ruhákba és már ültem is Ana mellé.
-Itt vagyok Kicsim! - megfogtam a kezét és egy puszit nyomtam rá
-Soha többet! - rázta a fejét elvörösödve
-Amit akarsz. - csókoltam homlokon
-Nyomjon Anyuka! - szólt a doktor Ana lábaitól
A kezemet szorítva kezdett nyomni. Azt hittem ripityára töri a csontjaimat, de egy hangot se adtam ki. Sokkal nagyobb fájdalma van, és az a dolgom, hogy támogassam.
-Ügyes vagy Ana!
-Nem bírom! - dőlt hátra kimerülten
-

Látom a fejét! Gyerünk Anyuka, egy utolsó nagyot! - mondta bíztatóan az orvos
Minden erejét összeszedve követte az orvos utasítását és megint nyomott. Ekkor meghallottam életem legcsodálatosabb hangját. Felsírt a fiam! Könnyes szemmel néztem a remegő, piros kis embert.
-Gratulálok, kisfiú! - mondta boldogan az orvos
-Köszönöm! Köszönöm! - nyomtam puszikat sírva Ana kezére
-Apuka, elvágja a köldökzsinórt? - nyújtotta felém az ollót
-Igen!
Egy gyors csókot nyomtam a pihegő kedvesem arcára. Ahol mutatta az orvos elvágtam a köldökzsinórt.
Ana mellkasára helyezték a már megvizsgált és lefürdetett kisbabát, aki azonnal abba hagyta a sírást.
-Olyan gyönyörű vagy. - fogta meg a kis kezét Ariana
-Csodálatosak vagytok.
A kezem a fiam hátára simítottam, Ana ajkaira pedig egy gyengéd puszit nyomtam.
-Hogy hívják a kisembert?-mosolygott ránk az egyik nővér
-Hervé Leclerc. - mondta ki Ana

Reggel a családom és Ana szülei azonnal megrohamozták a szobát. Szorosan megöleltek minket. Ariana a kezembe adta a kisfiút és így vittem oda a családhoz. 
-Szeretném bemutatni nektek Hervé Leclercet. - mondtam ki könynes szemekkel a nevét
Anya azonnal elsírta magát, aki az anyósom vigasztalóan átölelt.
-Csodálatos gesztus gyerekek. - mosolygott Luigi
Mindenki mosolyogva tartotta kicsit Hervét, majd Lorenzo visszaadta Ariana kezébe. Felemeltem Aurorat az ágyra, hogy jobban lássa az öccsét
-De pici!
-Te is ilyen apró voltál. - ölelte magához a kislányunkat
-Gyönyörű család vagytok. - törölte meg a szemét Antonia - Annyira örülök, hogy megadatik nektek.
-Megérdemlitek a boldogságot. - bólintott Arthur
Arianaval egymásra néztünk és egy puszit nyomtam a homlokára.
-Megfogod? - kérdezte Ana a lányunkat
-Igen!
Felült és óvatosan a kezébe adta a kisbabát, a fejére ügyelve.
-Szia Hervé! Nagyon szeretlek ám téged! - puszilta meg a pufók arcocskáját
-Ő is téged Kishercegnő! - simítottam meg a haját
-Akkor ő pedig Kisherceg? - nézett rám
-Igen. - bólintottam

*fél évvel később*

arianaleclerc, arthurleclerc és 817.916 likes

charlesleclerc: Elmondani nem tudom milyen hálás vagyok az életemért. A feleségembe napról napra egyre szerelmesebb vagyok. A lányom egy csodálatos kishölgyike, aki már bontogatja a szárnyát és bizony már akadnak udvarlók is (ezzel még barátkozom). A fiam szemében pedig édesapám köszön vissza rám. Ugyan az a bölcsesség van már most benne, mint az övében volt, hiszem hogy nagy ember lesz belőle. Ha követni akar, majd az úton támogatom és segítem. Bár az anyja szélütést fog kapni, a nővérével együtt. Egy olyan családom van, amiről álmodni se mertem. Köszönöm Ariana, hogy megadtad ezt nekem. A Ferrari nekem olyat adott, amit keveseknek. Családot! Köszönöm, hogy támogattatok minket a kezdetektől fogva és, hogy ilyen fantasztikus emberek vagytok.
Apa, Jules remélem büszkék vagytok rám és a családomra! Rengeteget mesélek rólatok a gyerekeimnek. Apa, ha csak fele olyan jól fogom végezni a dolgom, mint te, már boldog leszek!
Jules, tudom, hogy odafentről egyengeted a gyerekeim útját, és ezért nagyon hálás vagyok! Régen nagyon vártam, hogy újra lássalak titeket, de most remélem az még jó messze van!
Szeretlek titeket! ❤️🖤

Ennél a bejegyzésnél a hozzászólások tiltva vannak.