28. R é s z

5.4K 229 29
                                    

Loremzo felállt Amelia-val a karjában, és az ágyhoz vitte. Ráejtette a plüsstakaróra, és figyelte, ahogy a mellei ugrálnak közben. Egy pillanatra össze kellett szednie magát, különben rávetette volna magát. Leoldotta a bilincseit, és a hasára fordította. Miután visszatette mögé a bilincseket, és leoldotta a felsőjét, amit viselt, visszafordította. A nő vonaglott a bilincsek ellen, és a férfi ismét azon kapta magát, hogy küzd a késztetés ellen, hogy levetkőzzön és elvigye a nőt.

Mivel a felső fele teljesen csupasz volt, a férfi a kulcscsonttól az egyik mellén át a csípőjéig vezette a kezét. Az ujjbegyei végigsiklottak a csipke felső részén, egy pillanatra megcsodálta az elegáns anyagot. Amint elkezdte lehúzni, hallotta a nő nyöszörgését. A nő nekirúgott az ágynak, és megpróbálta ellökni magát a férfitól. A férfi megragadta a bokáját, és visszarángatta magához.

- Ne csináld ezt, Lorenzo. - A lány szeme könnyes volt, ahogy könyörgött.

A férfi megengedte, hogy egy vigyor enyhén húzódjon a szája sarkába, ahogy a szemöldökét is felhúzta. Szerette a nő könyörgését, és még jobban szerette, amikor kimondta a nevét. A vér a farkába szökött, arra kényszerítve, hogy diszkréten megigazítsa magát.

- Még azt sem tudod, mit fogok csinálni.

Megrántotta a nő alsóneműjét, lehúzta a lábáról, és a padlóra dobta. Felhúzta a nő lábait, hogy a talpa az ágyon pihenjen, a térdei pedig a levegőben legyenek. Megnyalta az ajkát, miközben a combjai közé nézett, de azonnal dühös lett, amikor meglátta, hogy a nő elfordította tőle az arcát hajával eltakarva azt, és összeszorította a szemét. Nem hagyta, hogy a nő elzárkózzon előle.

- Nézz rám! - A hangja kemény, de halk volt.

A nő nem válaszolt. Ha valamit, akkor a szemét még jobban összeszorította. A férfi fölé hajolt, és megragadta az állkapcsát, magához fordítva a fejét. A nő ajkai megremegtek, és egy könnycseppnek sikerült lecsúsznia az arcán.

- Azt mondtam, nézz rám, Amelia. - Morogta a férfi.

Lassan kinyitotta a szemhéját, hogy felfedje kék szemét. A férfi láthatta a sárga vonalakat, amelyek gyűrűt alkottak a pupillája körül. Gyerekként oly sokszor inkább zöldnek tűnt tőle a szeme, mint kéknek. Lenyűgözték őt. Sokkal érdekesebbek voltak, mint az ő és Salvatore majdnem fekete szemei.

- Kérlek, engedj el. Nem fogom jelenteni...

A férfi ujjai felcsúsztak a nő arcához, és összeszorított, elvágva a szavait, és szétnyomva a dús ajkakat. A nő vergődött a férfi alatt, és halkan nyöszörgött.

- Soha nem engedlek el. - Jobban hangsúlyozta a "soha" szót, mint amennyire akarta. - Te hozzám tartozol, bambolina. Minél hamarabb megtanulod és elfogadod ezt, annál jobb.

A szabad keze a nő puncijához mozdult, és beledöfte az egyik ujját. A nő meglepődve görbítette be a  hátát a férfi hirtelen behatolásától. A hüvelykujja nyomást gyakorolt a csiklójára, és körözött rajta. Újabb ujjat dugott be, és elengedte a nő száját, hagyta, hogy a nő nyögése betöltse a fülét. Nem állt le, amíg a nő teste vissza nem rogyott a matracra.

Elvette a kezét, és a két ujját, amelyik eddig benne volt, a szájába dugta. Lenézett a nő szemébe, miközben megtisztította az ujjait, és örömmel vette észre, hogy ő visszabámul rám. Vegyes érzelmeket hordoztak. A legtöbbjük negatív volt, mint a szégyen, de látta az izgalmat, amit a nő megpróbált elrejteni.

Még az éjszaka vége előtt, akár akarta, akár nem, a férfi teljesen a rabjává akarta tenni a testét.

Amelia zihálva és fáradtan feküdt ott. A teste és a hormonjai átvették az irányítást, az agya pépesre változott. Óráknak tűnt, hogy Lorenzo orgazmusról orgazmusra kínozni kezdte. A szája szinte minden centiméterét beborította a testének, és nem volt kétsége afelől, hogy a bőrét sötétvörös foltok tarkították. A testét forrónak érezte, és a karjai egyre fájdalmasabban fájtak.

A férfi még egyetlen darabot sem vett le a testéről, így a nőt még jobban megalázta teljesen meztelen állapota. Nem mintha azt akarta volna, hogy meztelen legyen. Jelenleg a férfi incselkedett vele. Az orgazmus felé taszította, hogy aztán abbahagyja, és elégedetlenségében a mélybe taszítsa. Kezdett görcsbe rándulni a sok kínzástól.

- N-nem többet. - Nehéz légzése és kipirult arca.

Gonosz vigyor jelent meg az arcán. Ez megdöbbentette, az arckifejezése általában többnyire rejtve maradt. A nő nem tehetett mást, mint hogy nyöszörgött, és elhúzódott a férfitól.

- Nem kell sehová sem mennem.

Azon kapta magát, hogy visszarángatják az eredeti helyére, miközben Lorenzo lebegett fölötte. A férfi újra elkezdte kínzását, a nő teste szűkölködött és fájt. Nem tudta, meddig bírja még elviselni, amit a férfi művel vele.

- Akarsz jönni, bambolina?

Az elméje kikapcsolt, a teste átvette az irányítást, és oldalra tolta a szégyenét.

- Igen. - Suttogta.

- Nem hallak - Lassítani kezdte a lendületét.

- Igen!

A férfi feje a nő lábai közé merült, és az ujjait ismét ki-be kezdte tolni. A legerősebb orgazmus, amit valaha is átélt, végigsöpört rajta, és felsikoltott, amikor elérte. A teste a fellegekben volt, a lábai elzsibbadtak. A szemei lecsukódtak, miközben végiglovagolta a gyönyört.

Amint véget ért, minden összeomlott bennem. Szégyellte magát és dühös volt magára. Nem gondolta, hogy a dolgok még rosszabbra fordulhatnak, amíg az ajtó kinyílt mellette, és megjelent Salvatore.




Itt is lenne az új rész!
Remélem mindenkinek tetszik és hát megjelent Salvatore is szóval kezdődhet a szórakozás nem?

Véleményeket kérek. 😮‍💨

A legsötétebb megszállottságWhere stories live. Discover now