A legsötétebb megszállottság

32. R é s z

Odakint ragyogóan sütött a nap, és melegnek érezte Amelia a bőrét. Sóhajtott egyet a megkönnyebbüléstől, hogy milyen csodálatos érzés. Egy enyhe szellő fújdogált a hajába, és egy pillanatra elmosta bánatának és aggodalmainak egy részét. Minden rohamos sebességgel történt, és nem volt esélye arra, hogy rendesen átgondolja és feldolgozza a történteket.

Egy hangos, szinte ellenszenves nevetés törte meg a nyugalmát, és rántotta vissza a jelenbe. A kristálytiszta medence felé fordult, majd a mellette fortyogó pezsgőfürdő felé. Odabent három nő ült. Kettőt felismert; az egyik a legjobb barátnője volt, a másik pedig az a nő, aki segített csapdába ejteni őket. A harmadik egy sínvékony, mélyen napbarnított szőke volt. Ő volt az, aki nevetett azon, amit mondtak.

Amelia-t még nem vette észre, Jessica háttal állt neki, a másik kettő pedig a beszélgetés témájára koncentrált. Kínosnak és helytelennek érezte magát. Az épületre pillantott, ahonnan kijött, majd vissza a pezsgőfürdőre. Egyik karját keresztbe fonta a testén, ami jelezte, mennyire ideges, és odament. Az árnyéka megragadta Jessica figyelmét, ahogy közelebb ért, és szerencsére megúszta, hogy bármit is mondania kelljen.

- Amelia! - Sikoltott, és kikászálódott a forró vízből.

Jessica meleg, nedves ölelésbe vonta, ami kipréselte a levegőt a tüdejéből. A lány visszaölelte, és elsöprő boldogságot érzett, hogy a barátja él és jól van. Attól tartott, hogy Jessica valamiféle börtönbe került, és talán meg is kínozzák, ahogy az ikrek viselkedtek. Kicsit ostobának érezte magát, de egy másik része tudta, hogy az ikrek több mint alkalmasak arra, hogy ártatlan embereken szörnyű tetteket kövessenek el. Elliot volt az egyik. Fájdalom nyilallt belé, megrontva a Jessica-val való boldog újraegyesülést.

Amikor az ölelésük végül véget ért, Jessica karnyújtásnyira tartotta Amelia-t, és tetőtől talpig megvizsgálta. Homlokráncolás húzódott az ajkai sarkába, amikor kiszúrta a bőrének különböző részeit borító jeleket. Amelia könyörgött a szemével, enyhén megrázta a fejét, és a másik két nőre pillantott. Jessica homlokráncolása egy másodpercig még kitartott, mielőtt visszaváltozott vigyorrá. Nem is lehetett volna hálásabb azért, hogy Jessica a legjobb barátnője.

- Helló! Ez meg ki? Salvatore mai ízlése?

- Brielle! - Bianca figyelmeztetően sziszegte.

- Bízz bennem - nézett Jessica fintorogva a szőkeséggel szembe. - Azt kívánja, bárcsak egy nap ő lenne.

- Mi? - Bianca hitetlenkedve ráncolta az orrát.

- Szeretném, ha életem végéig minden nap Salvatore-t kapnám! Ennél már csak az lenne jobb, ha Lorenzo is csatlakozna. - A lány kuncogott, és játékosan felnyögött. - Az lenne...

- Fogd be! - Bianca hangja ezúttal hangosabb és keményebb volt.

Amelia némán állt Jessica mögött. Nem lepődött meg a nő szavain. Tudta, hogyan néznek ki az ikrek, és pontosan tudta, hogy mindketten mire képesek szexuálisan. Még azt is megértette, hogy ez a nő miért akarja őket annyira, mint amennyire akarja. Bárcsak őt akarnák helyette.

- Csak úgy mondom. - Megforgatta a szemét, és a szívószálon keresztül belekortyolt a rózsaszínű italába.

- Gyere, üljünk be a jakuzziba? - Jessica megfogta Amelia kezét, és odakísérte ahhoz a helyhez, ahol korábban ült.

Amelia érezte, hogy összeszorul a gyomra, de azért csatlakozott. Jessica sokkal gyorsabban beszállt, mint Amelia. A lánynak időbe telt, amíg hozzászokott a magas hőmérséklethez. Fent hagyta a takarót, remélve, hogy az majd eltakarja a legtöbb nyomot. Úgy tűnt, a víz és a buborékok segítenek megnyugtatni fájó, fáradt testét, és azon kapta magát, hogy ellazul, ez azonban nem tartott sokáig. Hamarosan nagyon is tudatában volt annak, hogy szemek szegeződnek rá. Felnézett, és látta, hogy Brielle a nyakát szemléli, amitől nagyon öntudatos lett.