30. R é s z

4.8K 251 23
                                    

Amelia hallotta Salvatore sóhaját, és érezte, hogy a karjai felemelik az ágyról. A bőre érintkezett a férfiéval, és a levegő lehűtötte, ahogy a férfi átvitte a szobán. A mellkasára tette a kezét, még mindig kényelmetlenül érezte magát attól, hogy a teste teljesen látható bármelyikük számára. A szemhéját nehéznek érezte, és egy pillanatra lehunyta.

- Le kell tennem téged. - Salvatore hangja néhány perc múlva megszólalt fölötte.

Kinyitotta a szemét, és egy fényűző üvegzuhany belsejét látta. Amint a lába a padlót érintette, és egyensúlyba került, a férfi bekapcsolta a vizet. Nem tartott sokáig, amíg felmelegedett, és hamarosan tetőtől talpig megmosta. Úgy tűnt, extra elővigyázatos, hogy gyengéd legyen, és még a testének egyes részeit is megmasszírozta. A nő meglepődött rajta.

Amikor a nőt leöblítette, a férfin volt a sor hogy tisztálkodjon. Gyorsabb volt, és kevésbé volt alapos önmagával. Megbillentette a fejét, hogy ránézzen, és az ajkai kissé szétnyíltak a meglepetéstől, amikor a férfi tekintete találkozott az övével. A férfi íriszeinek sötét mélyén bujaság kavargott, amitől a nő egy lépést hátrált. A férfi követte a nőt, amíg az a zuhanyzó túlsó falához nem szorult.

A háta meggörbült, ahogy a hideg csempétől megborzongott a gerince. Még jobban felhajtotta a fejét, hogy szembeforduljon vele, miközben a férfi kezei a falhoz nyomódtak a nő két oldalán. A férfi tekintete a nő ajkára meredt, és mielőtt a nő tiltakozhatott volna, a férfi szája az övéhez ért. A férfi teste a helyére szorította a nőt, a keze pedig az állkapcsát tartotta, hogy ne forduljon el.

Pánik kezdett eluralkodni rajta, most már nem bírta tovább. Fájt, és aludni akart. Minden maradék erejével a férfi ellen nyomódott, ami nem ért semmit. Érezte, ahogy a férfi izgalma belé fúródik, és nyöszörgött egyet. A férfi visszahúzódott, ajkai egy centire voltak az övétől, és a nő érezte a férfi lélegzetét.

- Kérlek-kérlek...Ne csináld tovább. - Az alsó ajka megremegett, ahogy a szavai elhangzottak.

Érezte, hogy a szemét elönti a könny, félt, hogy a férfi úgyis azt teszi, amit akar. A férfi bámult rá, látszólag elgondolkodva. Szerencsére aprót bólintott, majd lehajolt, hogy megcsókolja a nő homlokát.

- Ma este velem alszol, piccolina.

A nő nem válaszolt, aggódott, hogy feldühíti a férfit, és meggondolja magát, mint ahogyan Jessica esetében tette. A rá való emlékezéstől megfájdult a szíve. Látnia kellett őt, de egyelőre túl fáradt volt.

- Gyere.

Salvatore gyengéden megfogta a nő kezét, és kivezette a zuhany alól. Útközben elzárta a vizet, és mindkettőjüknek felkapott egy-egy törölközőt. Lassan szárítgatta a testét, félig kábultan, gondolataiba merülve. Megijedt, amikor Salvatore felkapta a törölközővel együtt, és kivitte a fürdőszobából.

Amelia szorosabban szorította magához a törölközőt, amikor a férfi elhagyta a szobát, és átvitte őt a folyosó túloldalára. Az elrendezés tükörképe volt annak, amelyikből távoztak, de az ágy frissen volt bevetve. A férfi a szélére fektette a nőt, és otthagyta, hogy magának egy fekete boxeralsót vegyen elő.

- Kaphatok valamit, amit felvehetek? - Halkan szólalt meg, egy ásítás szaladt ki ajkán.

A szeme könnybe lábadt az ásítástól, és amikor újra Salvatore-ra fókuszált, a férfi kezében volt valami. Odaadta neki, miközben az ágyra rogyott. A nő a fejére húzta a tengerészkék inget, és a homlokát ráncolva nézte a fekete boxeralsót, amit a férfi adott neki. Bár az ikrek semmiképpen sem voltak vézna vagy karcsúak, attól tartott, hogy nem fog rá illeni, és szembe kell néznie azzal a kínos helyzettel, hogy túl nagyra nőtt. Vett egy mély levegőt, és belelépett. Örömmel tapasztalta, hogy a feneke körül szűk, de egyébként illenek rá.

- Siess már! - Salvatore türelmetlenül felnyögött, az oldalára feküdt, és megpaskolta a mellette lévő üres helyet.

Amelia idegesen leült az ágy szélére. Nem igazán akart Salvatore közelében lenni. Nem bízott benne. Sóhajtást hallott a háta mögül, és egy kar a hasa köré tekeredett. Hátrarántotta, és kanalazó helyzetben a férfi magához szorította.

- Engedj el! - Aggodalma felerősödött a gondolattól, hogy a férfi visszavonta a szavát.

- Nyugi, én csak ölelkezni akarok. Azt hittem, a csajok szeretik ezt. - Motyogta, és közelebb bújt hozzá.

Az agya azt kiáltotta, hogy Nem veled! de túlságosan félt hangot adni ennek. Ehelyett mély levegőt vett, és kényszerítette magát, hogy megnyugodjon. Nem kellett sok idő, hogy a szemhéja lecsukódjon, és az álom elragadta.

 Nem kellett sok idő, hogy a szemhéja lecsukódjon, és az álom elragadta

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Amelia enyhe izzadságban ébredt. Melegség ölelte körül, ami eléggé kellemetlenné tette ahhoz, hogy felébredjen. Nem mozdult azonnal, nem akarta felébreszteni Salvatore-t. Ahogy egyre inkább tudatára ébredt a dolgoknak, rájött, hogy két test közé szorult. Nem kellett odanéznie, hogy tudja, ki az.

Salvatore ugyanabban a helyzetben volt, mint amikor elaludtak. Lorenzo előtte feküdt, a karja mélyen átkarolta a nő derekát, a feje pedig a mellkasánál volt. A nő lenézett rá, kíváncsian figyelte, milyenek az arcvonásai alvás közben. Zavarodottság fogta el, amikor egy összeszorított, fájdalmas arckifejezést látott. Nem akarta tudni, miféle rémálom gyötri a hideg, kegyetlen embert.

Furcsa késztetést érzett, hogy végigsimítsa a férfi haját. Hogy megnyugtassa, bármi is kísértette a tudatalattiját. Megállította magát, hogy ne érintse meg a férfit, de kissé megrándult. Az őt körülvevő karok megfeszültek, megszorították. Meglökte a karját, hogy megpróbálja lazítani a szorítását, de megdermedt, amikor a férfi megszólalt.

- Ne hagyj el minket. Mond hogy mindig hazatalálsz.

-Mindig hazatalálni?

A nő lefelé bámult a férfira. A férfi nem volt ébren, a szemei csukva voltak. Addig maradt mozdulatlanul, amíg a férfi karjai elernyedtek, akárcsak az arca. Fogalma sem volt, hogyan értelmezze a férfi szavait.

Kiről beszélt?

A legsötétebb megszállottságWhere stories live. Discover now