14. fejezet

15.8K 884 79
                                    

Dominic

Leginkább azt akartam elérni, hogy Lucy ne tudjon nemet mondani nekem. Tisztában voltam vele, hogy kockázatos ilyen gyorsan és erőszakosan rábeszélni, hogy tegyen velem valamit, de az egész éjszakát miatta töltöttem merevedéssel, mert semmi másra nem tudtam gondolni, csakis rá, ahogy élete első orgazmusát átéli, így úgy gondolom ennyi kijár nekem. Főleg, ha már életbe lépett a megállapodásunk.

A reakciója nem ébresztett bennem kétségeket, mert az előttem ülő Lucynek nem csak a füle, de az egész nyaka elvörösödött, és ha ez még nem lett volna elég, szemmel láthatóan keresztbe fonta lábait, jelezve, hogy ő is érzi, amit kell.

Gyerünk nyuszi, izgulj fel a látványra, hogy a végén te könyörögj nekem!

– Dom, beszélni jöttem fel hozzád – felelte elfojtott hangon. Hogy a bizonytalanság, vagy a vágy miatt csuklott el, nem tudom, mindenesetre megközelítettem kaján mosollyal az arcomon.

– Beszéljük meg utána – mondtam vigyorogva, felé lépkedve, mire ő hátra támaszkodott az alkarjára, tökéletes helyet pozícionálva nekem, így én szépen fölé másztam. Kezeimmel feje mellett támaszkodtam, lábaimmal pedig combjai közé furakodtam. Kicsit sem feszélyezett, hogy míg ő teljesen fel van öltözve, én addig teljesen csupasz vagyok, és nem is tulajdonítottam ennek túl nagy figyelmet. Semmi olyat nem látott, amivel később ne találkozott volna. Mindössze rásegítettem, egy kicsit felgyorsítottam a folyamatokat, mert hát egyáltalán nem bírtam az ösztöneimmel.

– Mi után? – kérdezte, végig a szemembe nézve. Az arca még mindig a legélénkebb pirosban pompázott. Tekintete mereven az én arcomra összpontosult, mintha nagy önfegyelemre lett volna szüksége, hogy ne kalandozzanak el mélyzöld íriszei a testemen.

– Miután végeztél velem és a farkammal. Mint már mondtam, nem bírtam egy szemhunyásnyit se aludni, mert állandóan rád gondoltam, és ha már itt vagy, kisegíthetnél. Utána meg megbeszélhetnénk, amiért feljöttél. Majdnem van egy óránk – biztosítottam, emlékeztetve, hogy sok időnk van még, aztán nyakához hajoltam és apró csókokkal hintettem be a füle alatti érzékeny bőrt, mire egy hosszú sóhajt tört fel a torkából.

Le se tagadhatta volna, hogy élvezte.

– Dom... – motyogta, hangjában felcsengett a tiltakozás apró hulláma, mire elkínzottan morogtam egyet. Nem lettem volna képes ezek után lehűteni magam, de nem akartam magamat rátukmálni sem. Szükségem volt arra, hogy Lucy csináljon velem valamit, mert már az őrületbe kergetett ez az állapot. De nem tartozott a személyiségemhez, hogy durva legyek, így feltérdeltem, majd frusztráltan kifújtam a benntartott levegőt, aztán lemásztam róla elindultam a fürdő irányába.

– Most meg hova mész? – kérdezte, arcán zavart fintorral. Visszapillantottam az irányába, és végig néztem rajta. Ha nem tudtam volna, hogy az előbb mi történt, egész hihetően le tudta volna tagadni, hogy pár másodperccel ezelőtt még fölötte térdepeltem anyaszült meztelenül. Az egyetlen árulkodó jel, miszerint majdnem történt valami, az a vörösben pompázó orcája és szapora légzése volt.

– Ha nem akarsz semmit se kezdeni velem, akkor veszek egy újabb hideg zuhanyt és utána csak reménykedem, hogy nem vesztem el ismét a fejem a közeledben– tájékoztattam, lemondva arról, hogy kielégít.

Baromi fáradt voltam és ingerült, amiért nem tudtam kiverni őt a fejemből.

– Most csalódtál bennem? – bombázott újabb kérdéssel, miközben felkaptam a földről a törülközőmet és a derekamra csavartam, hogy fedje valami a testem. Ilyen körülmények között baromi kiábrándító volt pőrén álldogálni egy olyan lány jelenlétében, aki nem szándékozott hozzám érni, annak ellenére sem, hogy volt egy alkunk. Egy olyan alkunk, mely kifejezetten a testi örömökre fókuszált.

Szabályszegők Előrendelhető!Where stories live. Discover now